Igen, ezek a dolgok már nem lepnek meg. :)

A kritikát meg szívesen, máskor is. :)

Köszönöm Frosty, már javítottam a hibákat, majd az oldalon is kicserélem őket :)
Amúgy meg két dolog: Thomas története direkt lett ilyen rövid és párbeszéd hiányos. Mert ezzel is éreztetni akartam hogy Thomasnak nem igen sikerült rávenni Verlinnát hogy beszéljen. Amúgy meg ki fog derülni, mert ha körbe nézel az oldalon van egy Verlinna is, akinél majd szintén lesznek történetek... de már azthittem kiderült, hogy a karakterek története sokszor keresztezi egymást, Thomasnál is, Rottenfury, Cranky mindenhol.

Bocs a várakoztatásért. :oops: (Nem mentség.. de tegnap olyan jó RP-ben volt részem, hogy észre sem vettem, hogy eltepült az este. :roll: )

Nos legelőször is, a hossz. Szerintem rövid. :)
A karakter leírást hiányoltam kicsit Wontom történetében a három másik szereplőről a főhős mellett. Ugyancsak hiányoltam Thomasnál valamit, ami kicsit megismertetné a elfet az olvasóval. Itt nem feltétlenül külső jellemzésre gondolok, hanem valami kis beszélgetés a kettőjük között, vagy ilyesmi, hogy a lényéből tudjunk meg kicsit töbet, ha nem is mindent. De azt is elmesélhetné Verlinna, hogy hogy került hozzá Thomas.. :)
Egyébként a részek maguk nekem tetszettek. :)

Pár apróság, amit még kiemelnék:

Thomas történetéből

Ez mindig zavar. :P :)

Szvsz jobban hangzana: "és még sok más kérdésre is".

Nekem ez egy kicsit furcsa volt.. Thomas meglátott egy könyvespolcot, és rögtön azt hitte, hogy az összes könyvet Verlinna írta?

Ezt egy kicsit jobban megindokolhatnád szvsz, azon túl, hogy az átlag-olvasó tudja, mi az az elf druida. :)

Wondom történetéből

Ezt a mondatot kicsit furcsálltam a szövegkörnyezetben.

:D

sátorban

Kicsit máshogy kéne nyomatékosítani a dolgot a második mondatban szvsz.

Na, ennyi volt, de most rohannom kell a vonatomhoz. :D
További jó munkát! :)

Hát látom holnapig várnom kell ezzel ;) De aztán fürgén!

Folyamatban van. :)
/print

http://azv.atw.hu/
Rövid technikai szünet után 2 újabb történet az oldalon. Thomas 2. része és Wondom 1 része valamint a Rólunk rész is ott virít már!
Véleményeket kérek :P

Na van két új történetem egy Thomas, meg Wondom első része hamarosan az oldalon is fent lesznek reményeim szerint csak most vmi szar :roll: :wink:

Nem számolta a napokat, mégis tudta egy hét telt el. A szűnni nem akaró eső mindenét nedvességgel töltötte meg. Ügye nem kívánta, hogy tovább menjen. A környék vadjai bőséges táplálékot biztosítottak, így ez sem indokolta.
Lassan csendesedett benne a múlt gyötrelme, ahogy az eső is alábbhagyott.
A halovány párás derengés, mély csöndet hozott magával, amit csak a levelekről aláhulló vizcseppek, mint gyémántok törtek meg, ahogy egy-egy tócsába pottyanva, annak felszínét megtörve, a feledés homályába tűntek tova.
Sugarakban tört magának utat a fény, az erdő sudár lombjai között.
Zalai ~ elgondolkodott honnan a név és már félre is söpörte elméje kamrájában a port, kis felhőt kavarva.
Ezen az áttetsző szűrőn keresztül figyelte hosszan magát.
Izmai mint csomók csüngtek tagjain. Termete tette alkalmassá jelenlegi megélhetésére.
Sosem kívánt kitűnni, mégis felfigyeltek rá, akiknek semmi közük nem volt életéhez. Befolyásuk alól nem kívánt kitérni, így az útról sem tudott letérni, bármennyire kényszerítették is.
Élete kezdetén a törpék között kereste helyét, de ahogy cseperedett, észrevette nem közéjük tartozik, bár ők a világért sem ártottak volna neki.
Ekkor kereste továbbjutásának irányát és jutott el egészen a harcosok világáig. Figyelte bölcs tartásukat, de a kocsmák füstjében is látta, nem közéjük való. Elmaradt tőlük a hévben, amivel erejüket bizonygatták.
Észjárásában messze felűlmúlta őket.
Bennsőjében rejtőző valója, ismét jelezte, nincs tovább maradása, az oktalan vitákból támadt verekedésekben.
Napjait a nők aranyozták be, s ugyanazon szándékuk sújtotta porba.
Többször került védelmük során összetűzésbe haramiákkal. Csodálta furfangosságukat, s bár hívták, hogy álljon közéjük, egy próba után útjára bocsátották.
Nem kereste és nem is kerülte őket. Ez az út vezetett el, önmaga megismerésére, és betyárnak állt.

Byez: Tomek

ps: Kissé összecsapottnak túnik nekem is, de ahol írtam, a pultosok voltak a leghangosabbak, a vendégeket szinte észre sem lehetett venni.
Valamikor a vége felé jártam, amikor rámoltották a villanyt.
Ha nem szerveztem volna oda csapat találkozót, lehet csúnyán néztem volna a pultosra, amiért ennyire oktalan volt.

Írtam választ, de a rendszer kidobott, és mire elküldtem volna elszállt...

Majd otthonról próbálok inprovizálni. :)

Byez: Tomek

ps: Azért az megnyugtató, hogy újat alkottam, és nem sikerült teljesen semmilyen műfajba sem besorolni/skatujázni.

Talán korai is lenne, mindenesetre köszönöm a rám szánt időt, és a véleményt :wink:

Ha nem gond, én is beleártom magam a témába pár szó erejéig :) .
Sajnos mostanában eléggé el vagyok havazva, de azért igyekszem, és amennyit csak tudok, olvasok a történetekből. Eddig viszont csak Tomek néhány írásáig jutottam el.
Ahhoz azonban, hogy megértsétek, mire alapozom a véleményemet, mindenkinek meg kell értenie egy különös jelenséget, itt a fórumon, éspedig azt, aminek a neve Tomek.
A minap (mea culpa...) benéztem a Magyarorszááág topicba, ahol újabb parázsvita alakult ki valami politikai témáról. Egyvalaki becsületesen osztotta az észt az ominózus témában, nem kímélve másokat, néha az irodalmi nyelvet sem. Az avatárból hatalmas stukker meredt az arcomba, az aláírásban "Csácsá! Mizu?", kérdi tőlem az illető... Nos, önnek is jó napot. Felállt a hátamon a szőr.
Jó ideig gondolataim egy félreeső temetőjében nyugodt az emlékkép, mindaddig, amíg -nem kis meglepetésemre - itt nem láttam tőle egy rövid írást. Mikor később jutott egy kis időm, puszta érdeklődésből a történet alá biggyesztett linkre kattintva (bizony, néha ilyet is szoktam) egy furcsa bloghoz jutottam. Egy templomba járó, többé-kevésbé átlagos fiatalemberé volt, akinek a falmászás az egyik legnagyobb szenvedélye. Megkérdeztem tőle, a blog Tomeké volt.

Summa summárum: soha nem láttam még egy ennyire ellentmondásos embert. És mivel az irodalmi szöveg a szerző elméjének a lenyomata, az én elemzésem is ebből indulna ki.
Az írás éppen olyan zűrzavaros, mint a kép, ami kialakult bennem az írójáról. Nincs címe, még a részfejezeteknek is csak az első egy-két szava van kiemelve, hogy miért, nem igazán értem. Ahhoz, hogy fejezetek szerkezetét elemezzem, sajnos túl fáradt vagyok, így - hűen önmagamhoz - megmaradok a nagy általánosságokban. A cselekmény, a saját benyomásom szerint nem igazán tart sehova, szegény betyárember csak megy, megy folyamatosan, és eközben folyton azt fájlalja, hogy el kellett mennie otthonról. Az eddigi történések ezzel nagyjából össze is foglalhatók. Igaz, talán kissé igazságtalan vagyok, hiszen a mű valójában a belső vívódásról, a főhős gondolatairól szólnak. Csakhogy ez sem tart sehova, ahogy a külső világ, úgy a belső is körbe-körbe jár, nincs egyhelyben, de nem is mozog. Én például egy konkrét történésre, vagy gondolatra sem emlékszem, és attól tartok, hogy nem bennem van a hiba. Sajnálom kimondani, de ez sajnos iskolapéldája annak, hogy hogyan nem szabad szépirodalmi művet szerkeszteni.
Ami ezek után a legjobban megfogott, az a szókincs és a képi világ. A szókincs nekem megfelelően szélesnek tűnt, nem igazán emlékszem szóismétlésre. Ezzel szemben sok helyen éreztem az erőltetett magyarságot, ami - habár még mindig jobb, mint az angolos hangvétel - nem igazán illett bele a hangulatba.
A képi világ talán a szöveg legbonyolultabb kérdése. Ez is hihetetlenül kusza és rendezetlen, már-már a szürrealitást súrolóan kaotikus. Sajnos nem tudok róla többet írni, lehetetlen egy egészként átfogni az egészet.
A témáról pedig: attól függetlenül, hogy inkább az individuumra koncentrál, egyszerűen abszurd, hogy a külső világról semmi konkrétumot nem említ. Nem tudjuk hogy a főhős hogyan néz ki, vagy hogy egyáltalán ember-e, hogy merre jár, vagy egyáltalán mit csinál. Csak azt, hogy állatira magyar :? .

Mindezzel nem leszólni szerettem volna az írást. Igaz, sok hiba van benne, de ugyanennyi lehetőség is. Rendet kell benne tenni, meg kell szabadulni néhány furcsaságtól, és a legjobbak között lesz, ebben biztos vagyok. Hogy ez sikerül-e...-- nos ezen áll vagy bukik minden.

Jó munkát!