---->
![]() |
Impresszum, jogi nyilatkozat | Kapcsolat World of Warcraft is a trademark and Blizzard Entertainment is a trademark or registered trademark of Blizzard Entertainment in the U.S. and/or other countries. wow.lap.hu | mmorpg.lap.hu | Computerworld.hu | PCWorld.hu | GameStar.hu | VideoSmart.hu |
![]() |
Cenarion Defender
of the Shattered Sun
"Chuck Norris wants to put himself in every man."
Gnome Death Knight
of the Shattered Sun
Gnome Death Knight
of the Shattered Sun
Borús, esős reggelre ébredt Stormwind városa. Az utcákon szinte senki sincs a városőrökön kívül. Nekik muszáj szótlanul tűrni az időjárás viszontagságait.
A városból kivezető hídon egy lovas megy át. A páncélján kopogó eső mintha dallamot játszana. A kapuőrök tisztelegve fogadják, ahogy kilovagol a városból, és ő viszonozza a gesztust.
Nendragon ismét egy reggeli őrjáratra indul Elwynn erdeiben. Ahogy elindul Goldshire felé, elmerül gondolatiban. Egy hölgyön jár az esze. Aki régóta érdeklődése középpontjában áll, és aki sokszor, sokféleképpen viszonyult hozzá. Ezzel szaporítva kétségeit a lovagnak. "- Vajon mit gondolhat rólam? Csak a felettesét látja bennem, vagy esetleg többet is? És, ha mást is lát bennem, akkor az jó, vagy rossz kép?" Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a lovagban rendszeresen. Ezzel is gyarapítva amúgy sem csekély gondjait... "- Nem elég, hogy folyamatos figyelmet és fegyelmet követel a tény, hogy egyre vészesebben közeledik a Dark Portal megnyílásának ideje. Annak ellenére, hogy klánunk kellő ütemben fejlődik, számunk gyarapodik, és a szövetségeseink is jó ütemben haladnak a felkészüléssel, mégse lehetünk biztosak abban, hogy felkészültek vagyunk és tudjuk mi vár ránk."
Nendragon annyira belemerült gondolataiba, hogy észre sem vette, már Redridge-ben jár. Egyszercsak egy dörrenést hall, és a következő pillanatban a mellette lévő fába csapódik valami. Körülnézve egy ork vadászt pillant meg, aki farkasával támadni készül. Az állat már meg is indult felé, miközben az ork újabb lövésre emeli fegyverét. A lovag leszállva lováról azonnal egy kábító igét mond a vadászra, miközben kalapácsát támadásba lendíti a farkas ellen. Az első csapás nem talál, így az állatnak lehetőség kínálkozik, hogy megsebesítse a lovagot. Sikerrel is jár. Nendragon bal vállán ejt egy sebet, de másra nem marad ideje. A lovag felüvölt a fájdalomtól, minden dühét beleadva lendíti fegyverét a farkas felé. Olyan erővel találja oldalba az állatot, hogy az azonnal kiterül a földön. Ebben a pillanatban, a közben magához térő ork lövése eltalálja az embert. Néhány másodpercig csak tántorog, ahogy próbál ellenfele közelébe kerülni. Aki folyamatosan hátrál, hogy megtartsa a kellő távolságot fegyvere hatékony használatához. Közben Nendragon még egy lövést kap. Ettől magához tér a kábulatból és gyorsan nekiáll egy gyógyító imát mormolni istenéhez, miközben ellenfele újratölti fegyverét. Mielőtt sikerülne a művelet, újabb kábító varázslat éri el célját, esélyt biztosítva ezzel a lovagnak, hogy elég közel kerülhessen a vadászhoz.
Tudja, így már nincs esélye ellenfelének. Az ork reménytelenül próbál védekezni egykezes fejszéivel, de esélye sincs Nendragon hatalmas kalapácsával szemben. Néhány pontos ütés után holtan rogyik össze. Ezzel szinte egy időben a paladin is térdre esik a kimerültségtől. Annyi ereje marad, hogy lovának, hűséges társának hátára másszon, majd eszméletét veszti...
of the Shattered Sun
De csak egy szerény vélemény volt, mint mondottam.
"Chuck Norris wants to put himself in every man."
of the Shattered Sun
of the Shattered Sun
"Chuck Norris wants to put himself in every man."
of the Shattered Sun
Közeledett az ünnepség. A lovag egyre izgatottabb volt. Páncélját fényesítette, és közben az elmúlt éveken elmélkedett...
- Koncentrálj!! Jobban, gyerünk! Sikerülni fog! - szólt egy idős pap. A fiatal férfi, pedig koncentrált. Istenéhez fohászkodott a gyógyítás erejéért, közben halkan varázsszavakat suttogott. Kezét enyhe, alig látható fényesség borította, ahogyan próbálta használni a gyógyító erőt. Az ágyon, előtte fekvő sebesültnek végül kezdett összeforrni a mellkasán éktelenkedő seb. Ha nincs a mágia, és az Istene kegyelme a katona már halott lenne. A Dark Portal közelében őrjáratoztak, mikor rájuk támadott egy osztag felguard. Ketten odavesztek a csatamezőn, de a csapat többi tagjának sikerült legyőzni a démonokat. Néhányan viszont sebesülten tértek vissza Nethergarde erődjébe. Ahogy a seb teljesen begyógyult, a fiú megrogyott, nagyon kimerítette a varázslás. Tanítója segített neki leülni, majd odament a beteghez, és ellenőrizte az állapotát.
- Nagyon jó!, Szép munka volt fiam. Teljesen rendbe fog jönni. - sóhajtott, majd elismerően nézett tanítványára..
Most menj, pihend ki magad. Mára eleget gyakoroltunk. A fiú erőt vett magán, felállt, és elindult a szállása felé.
...
- Nendragon! Hamarosan indulnunk kell, ha nem akarjuk lekésni a Lovaggá avatásod. - hallatszott egy mély, érces hang. Odafordulva Mesterét, apja helyett apját látta. Kora ellenére még mindig erő és elszántság sugárzott belőle. Harci kedve, és tekintélye semmit sem kopott az évek során.
- Nemsokára készen állok. - bólintott Nendragon, majd felállt és odasétált a paladinhoz.
- Hálás vagyok mindenért, amit értem tettél az évek során. Mesterem voltál, és mindent megtanítottál, amire csak szükségem lehet. Apám helyett apám voltál és ezt sohasem felejtem el neked. - mondta, majd megölelte az idős lovagot. Az a meglepettségtől mozdulni sem tudott. Nem volt hozzászokva az ilyen fajta megnyilvánulásokhoz, és nem is szerette. Ezúttal azonban nem tolta félre a férfit, ahogyan azt máskor tette volna.
- Na, elég az érzelgősségből! - szólalt meg néhány pillanat múlva.
- Te ma fontos dolog részese leszel. Viselkedj méltósággal. - mosolyodott el, és hátat fordítva kisétált a szobából.
Nendragon megvárta, míg mentora elhagyja a szobát, majd visszasétált az asztalhoz, folytatta munkáját és visszatért a gondolataihoz...
...
A Katedrális előtt hatalmas tömeg kezdett kialakulni. Mindenki látni akarta az újdonsült Lovagokat. A mai napon 10 fiatal válik Paladinná. Egyszer csak csodálatos harangjáték szólalt meg, olyan erővel, hogy az egész város beleremegett. Az összegyűltek elhallgattak, és mindenki a Katedrális hatalmas ajtajára szegezte a tekintetét. Megjelentek az első, díszpáncélzatba öltözött Lovagok,s felsorakoztak a lépcsőn. Utánuk következtek az ifjú paladinok, majd néhány veterán, papok, kisérők. A 10 fiatal büszkén, mosolyogva sétált lefelé a lépcsőn, miközben a tömeg ujjongásba tört ki. Rokonok, ismerősök, barátok integettek, kiabáltak oda nekik. Alig bírták megállni, hogy ne kiabáljanak, intsenek vissza. A lépcső aljára érve a templom felé fordultak, a díszőrség pedig velük szembe. A paladinokat tisztelgéssel, a papokat főhajtással köszöntötték, majd még egy utolsó tisztelgés és utána fogadhatták a gratulációkat.
Nendragon szinte még meg se fordult máris két asszony lógott a nyakában. Az egyik édesanyja Tynirr, a másik Tamina, egykori nevelője volt. Megölelte, majd maga mellé állítva őket, fogadta a gratulációkat. Látszott rajta, hogy nagyon boldog, de mintha hiányolna valamit, vagy valakit. Folyamatosan a tömeget fürkészte, miközben megrázta egy-egy ismerős kezét. Nem kellett sokat várnia. Pár perc elteltével egy alacsony nő tűnt fel a tömeg szélén. Kiverekedve magát az ismerősök gyűrűjéből futni kezdett felé. Odaérve letérdelt és átölelte fogadott húgát. Bíborszív is megérkezett, Nendragon nagy örömére. Az apró máguslány nem tudta megígérni, hogy itt lesz, mivel nemrég lett ő is teljes jogú varázsló, így elég sok dolga akadt mostanában. Ahogy a tömeg kezdett feloszlani, úgy indult Nendragon és családja, valamint közeli barátai Goldshire felé. Az ottani kocsmáros meghívta őket egy kis ünneplésre, a nagy nap alkalmából. Nendragont gyermekkora óta ismeri, így természetesnek tekintette a meghívást...