Na itt van nekem is egy sztorim,a volt main karim sztorija,hátha valakit érdekel. Mivel egészen a közelmúltig a Ravenholdt szerveren voltam magyarok nélkül nemzetközi RP- hardcore PVP klánban,ezért csak angolul van meg a sztorim,mert ez kellett a gild honlapra.(meg amúgy is ilyen témában angolul sokkal jobban írok) ha kellő kreativitást érzek magamban,megírom az új mainem sztoriját is...

Gorvonniroth was born in northern Lordearon as an innocent blond human child. Her name was Gerwynn van Nirith orginally ,now not pronouncable with her vile rotting mouth. The Nirith family was a prosperous family of noble origin,and in the past centuries participated devotedly in Lordearons and the whole human races welfare. Upholding the virtues of light was a family tradition,the men became mainly paladins,and joined the Knights of the Silver Hand,the righteous organisation led by The Menethil Dynasty and the holy knight Uther the Lightbringer. Women and the physically less gifted men became priests of the Lordearon priesthood.
The infant Gerwynn was sent to strenghthen her discipline and wisdom to the monastery in northern Tirisfal Glades,now known as the ill-fated Scarlet Monastery.
She was very talented in improving her skills of pure magic,healing powers and mental discipline.She also had great lust for knowlegde of history of Azeroth and the worlds far beyond.She studied day and night,and gained great wisdom about the past and present threats to this world. She read about the times before written history… The birth of the Burning Legion,and its first invasion to this dimension….the Quel’dorei queen’s,Azsara’s heretical magics that lured the malefic demons to the Well of Eternity….The vailant resistance of the Kal’dorei Druid Circle,that finally saved the world before the Sundering…
The Legions Second onslaught of annihilation…The forming of the Orcish Horde,and the horde’s final corruption with fel energies… The Coruption the Tirisfal guardians,Aegwynn and Medivh…. The First and Second wars… Humanitys Heroic struggle to counter the Orcs… The Paladins sacrfices… The final defeat of the blood driven,twisted horde…

She did not know at that time…. That soon… she will become a tool of this horrific destruction…through evil spellcraft….against her will….
Nor she couldnt ever imagine,what horrors will Azeroth face,that the legion was about to enleash….

She also delved into her familys secrets,and found that lot of her loved ones were victims of this mysterious evil from dimensions beyond her imagination… Lot of her ancestors have become pray to the mindless demon infused orc warriors,who ate the innocent people alive.Her paladin great grandfather was captured ,and his flesh and soul was tortured by orc warlocks to perform a horrific ritual to summon a burning steed from the nether….

She has sworn vengence.She has made an oath that during her lifetime she will devote her life to the fight of evil in all its manifestations.
She did not fail the oath…..afterall…..however,she had very little time for fighting….
Fate has chosen….a darker destiny….for her….

As time passed,new threats appeared on the horizon,horrors never seen before…..
This time humanity faced a danger,that later nearly destroyed the human race once after all…
A mysterios illness appeared among the populace.The victims of the illness died in terrible agony,with legendary pain…after death the dead have risen again.either in the form of zombified corpses,or fleshless spectres… they seemed to have no individual will,but some greater,supernatural consciousness instead.The restless dead seemed to have no mercy for the living,they slaughtered everything in their path,killing everyone with unspeakable cruelty,spreading untold suffering in their wake….

Gerwynns faith started to weaken,seeing these terrors that ravaged the land.She fought with all her might,but every holy spell and incantation failed to cure victims,or stop the spreading
of this vile plague.She had lost the remnants of her faith,and fell into a dark,brooding depression….her body ,mind,and soul weakened,weakened,weakened…

She fell sick,her state was constantly getting worse.Since the plague had no cure she was quarantined.She felt betrayed.Her former priest comrades could not help her,only gave her a sad,compassionate look sometimes…. As the days passed,fever took over… her consciousness slowly descended to the deepest depths of madness,her sense of reality became distorted….her last memory was dying alone int he dark with such loneliness and sorrow ,that mortal cannot imagine… she hoped the light will reward her for her struggles in life,and lift her up into the astral planes of Heaven…

Heaven seems to have forgotten her…

She woke up in an enslaved state of mind,in which every minute was unbelievable torment.She felt whisperings which she could not resist.She had to obey,she was possessed with an Entity overwhelming her will.Her memories of this part of her life are shattered.She has only of few shards of rememberence,fortunately…………She sees herself slaughtering with inhuman rage in name of the whispering mysterious lord,ripping her beloved mothers flesh from her body,and devouring her soul for the Dark Lord to feed on. …….She sees herself fighting alongside with her unreckognizably corrupted sister,whom she only recognizes from her blood-stained necklace…..she sees herself int he presence of a dark knight on a skeletal unholy steed…..who….looks like her ….her….her…prince….Arthas???
She finds herself in battle at a great tree which empowers the world,fighting for the dark lords master….Archimonde….slaughtering the kal’dorei she read of when she was a child….

Endless time seemed to pass in this slavery….

One day she began to remember… Unspeakable sorrow flooded her tormented soul. She wanted to cry out,she felt all misery of the cosmos resting on her shouders…but her soul was too empty now,her hollowed spirit was incapable of mourning… her abruptly returned conciousness could not cope with the memories that were mercilessly invading her restless soul.
But these were only internal impulsions.The voice in her head had vanished. Her will was her own now. Once again. However,she knew she had changed …forever…. She became a corrupted soul of her former self not trusted by nor the light or the darkness. In the gloom of the crypt she could see,that she is undead. The breezing winds brough silent songs of death with them….

In her cursed dark trance,she suddenly realized she was not alone . A dark,undead elven lady stood before her. She was frightening,but she had a stunning,gothic beauty.She looked at Gerwynn with a sad ,compassionate look in her hollow eyes…..

„you are free now my child.I am lady Sylvanas,,queen of the Forsaken.your will is now your own.You have suffered more than anyone among all races.Yet your Torment is not over. We are misunderstood,hunted,hated.There is no cure for our state.We cannot redeem ourselves.
We have only one thing left:Revenge”

Jobbulást.

Ehh, kínos :? .
Azért próbálj meg pozitívan hozzáállni: most bőven lesz időd gondolkodni a történeten.

Örülök, hogy ez a téma sem vált teljesen elhagyatottá 8) .
Frosty szerencsére megint elvégezte helyettem a kulimunkát, így aztán néhány impressziót fogalmaznék meg, engedelmetekkel.

Ahogy olvasgattam a történetet, végül is egyértelműen érződött, hogy első mű. Ez sem nem jó, se nem rossz, hiszen mindenki átesik ezen az állapoton. Ezért nem is szeretnék kötekedni, mindössze megfogalmaznám az általános irányelveket. Amik, mint mindig (úgy tűnik, ez a sláger nálam): több leírás, magyarázat, az események jobb előkészítése.... asszem nem hagytam ki semmit.
Hogy mire is gondolok? A templomnál például jó volt a rövidke mellékszál a goblin kereskedővel, és a fűzfák is nagyon nyerőnek tűntek nekem, csak sajnos még ez is kevés (kíváncsi vagyok, a sok hivatásos miért szöszöl annyit egy jó leírással.... :wink: ). Frosty már említette a boszorkány leírását, jobban mondva annak a hiányát. Én a kupáról is szívesen vettem volna egy-két odavetett mondatot (kupa volt egyáltalán?), hiszenhát, mint tudjuk, az ilyen apróságokból lehet fölépíteni egy jó hangulatot.
(Jut is eszembe, vajh miért volt a Napkelte legelső fejezete tiszta leírás... de hogy ne csak a saját egóm ragyogjon egyetlen csillagként elmém sötétjében - lol - tessék elolvasni Jókai Az aranyemberé-nek első pár oldalát, vagy Mikszáth-tól a Bede Anna tartozását.)
Nna, aztán itt vannak ezek a vacak magyarázatok. Ugyebár a logikai kohézió kiépítése... vagy ilyesmi... ezzel úgy általában nem volt gond, de azért én furcsálltam pölö a hirtelen jött nagy bizalmat a két fél között. Ha ugyanezt nekem mondják, akkor én rendszerint azzal érvelek, hogy hülye az olvasó. Persze ezzel az a gond, hogy mindannyian ilyen hülye olvasóknak írunk, magyarán ha a célközönség nem vág valamit, akkor valamit elrontottunk, még akkor is, ha a történet technikailag tökéletesen klappol, és a mi fejünkben is minden a helyén van.
A harmadik észrevétel volna az előkészítés. Na igen, mostanában ez a mániám. Nem tehetek róla...
Mindenesetre az in medias res kezdést nem tudtam nem észrevenni. Namármost, kétfajta író szokott ehhez a módszerhez folyamodni (feltéve, hogy megmaradunk az igényes irodalom terén): a kezdő és a nagyon penge. A kezdő azért, mert igazából nincs jobb ötlete, a nagyon penge meg azért, mert néhány történetnél kifejezetten jótékony hatással van a hangulat alakulására. Természetesen az utóbbi esetben a kezdéshez mesteri szerkesztésmód, és igen elegáns stílus tartozik. Ezek az irodalom igazi kis ékszerdobozai (/me elérzékenyül), meg persze a gyönyörű leírások... de azok most nem ide tartoznak.
Ezúttal sajnos nem valami nyerő ez a kezdés, mert az ide vonatkozó előkészítést, a nagyarázatot később is hiányoltam.
Hm... ha jobban belegondolok, alighanem azért lovagolok mostanában annyira ezen a témán, mert ez olyan hiba, amit tipikusan az elsőművesek követnek el... Igazából ez is technika kérdése. Ha ilyen szempontból elemezzük egy igazán jó író valamelyik művét, akkor az egész cselekmény olyan, mint egy remekbe szőtt szalag, ami ide-oda hullámzik, az újonnan beleszőtt szálak rendesen bele vannak dolgozva az egészbe, ha véget érnek, szépen "el vannak varrva". Méghozzá maradéktalanul.

Moonia, említetted, hogy szeretnéd az egészet átdolgozni, és egy igazán jó kis történetet írni a karakterednek. Ez esetben csak egy javaslatom van: tedd félre! Az első története senkinek, mondom senkinek nem lesz jó. Írj inkább rövidet. Novellákat, esetleg karcolatokat, úgyis ezekre van a legnagyobb szüksége ennek az univerzumnak. Küldd be őket ide, én mindegyiket szívesen látnám.
Érezni fogod, mennyit fejlődsz. És érezni fogod, mikor lesz érdemes újra felvenni a fő történet fonalát.

Ennyi lenne a sentencia, meg lehet próbálni kihámozni belőle a lényeget (nem fog sikerülni), meg lehet rajta szemöldököt is ráncolni, jól. De senki ne feledje, hogy csak arról tudok írni, amiről van mit. Kösz a figyelmet... :roll:

:lol: Semmi gond, én azért jöttem fel, mert tegnap éjszaka rosszul írtam két szót. :D

Talán jobb lenne átvinni a beszélgetést az OOC topicba, innen már kicsit OFF. :)

Igen, de szerintem ez nem rájövés kérdése. :) (Rodorentől lenyúlva az írás-festmény összehasonlítást ^^) minden egyes "festék", amit használsz, a hangulatot szinesíti. A kifilózos dolog nagyobb dolgokra vonatkozik szvsz.
Szerk.: (Ez a hasonlat utólag jutott eszembe ^^) A Mona Lisánál is 'rájössz', hogy az egy nő, de azt már nem tudod, mit takar a mosolya.

Bocs, de a tegezés szerintem akkor is furcsa. De ha így akarod, egy indoklást mindenképp megérdemelne.

Jó, hogy írtad azt, hogy nem sértődsz meg a sztorira... remélem, a stilisztikával és a nyelvtannal kapcsolatban is így gondolkodsz. Csak azért emeltem ki a dolgokat, hogy jobb legyen az írásod ((egyébként én ezt el is várom majd, ha az én írásomról lesz szó :))).

A sztorit nem fogod folytatni? (Éppen nem tudom, hogy miért gondoltam, hogy fogod, végülis nem írtad sem ezt, sem ennek az ellenkezőjét.. :roll: ) Szerintem korrekt, nem látok benne komolyabb gondot.
Egy kérdés: Mennyire akarod továbbvinni a 'szárny' dolgot?