"Nagyszakáll"??? Nem is olyan rosz név. Jobb mint amit az utolsó emberlakta vársoban egy szőke kislány mondott rá: "Krumpliorr" Az aztán sértő volt. Ha idősebb férfi lett volna biztos, hogy a földön fetrengett volna a lábát markolva. De hát nem volt az. Így maradt a mogorva pillantás, morgás. De visszatérve a jelenhez...
Tényleg elég vegyes társaság nézte őt a romos fogadó előtt. Előtt 3 troll. Ebből kettő afféle varázslónak látszik. A 3. aki Zengunak hívja magát és egy csípős dobozt próbál elrejteni a háta mögött. Egy kissé lerozzant állaptú varázslónő, egy kissé komor night elf, egy "igazság bajnoka vagyok" tipusú lovag, végül hátrább mintha egy elf álldogált volna. Nem nagyon tudta megkülönböztetni a magas és vérelfeket egymástól. Nem keresték egymás társaságát a törpökkel. Ők nembírták a földalatti életet, (Nem mitha rajtuk kívül sokan bírnák), saját népe pedig nem szerette a mágiát és a szabad eget.
-Jó napot kalandorok. A nevem Balfars Burain, sarja vagyok a dicső Kovan Burainnak. Akinek apja a híres kovács, Otor Burain volt. Aki leszármazottjának tekintette magát a híres Orog "pöröly" Burainnak. Az ő apja volt az-az Odrag Burain aki csákányával felfedezte a méltá híres Khaz Modani óriás ezüsttelért. Az ő nagyanja volt Oran Burain népünk egyik leghíresebb gyógyító papnője. Tehetségét apjától Tokrof Buraintől örökölte aki társai segítségével megtisztította Ironforge környékét a veszélyes Ibogh szörnyektől.
-Bennetek kit tisztelhet a hozzám hasonló egyszerű törpe? És mondjátok a fogadóban van még néhány ép söröshordó??

Egy kissebb béka üldögélt egy levél árnyékában a patak partján. Kitudja talán estig folytatta volna pihenőjét ha nem zavarják meg. De megzavarták. Mégis mi zavarta meg?? Hát legfőképp a mellé zuhanó, vastag kesztűk robaja amiket rögtönn egy poros szalmakalap követett. Majd két vastag térd ézkezzet a partra, és egy fej a vízbe. A lapát kezek a vízbe merültek és vizet loccsintottak a parton térdelő alak arcába, hordószerű melkasára és ápolt vörösesbarnás szakállára.
-Atyaég... Ha tudom, hogy ilyen meleg van az évnek ebben a szakában biztos máskor jövünk.- Zuttyant hátra a törpe a víztől a lejtős partra.
A hófehér kos belelépdelt a vízbe és mohón inni kezdte a hűsítő nedűt. Súlyos patái alatt felkavarodott az iszap, és a csillámló halak is gyorsan tovaúsztak. Ezzel igencsak bosszantották, vízbe bámuló és halászni próbáló szürkemedvét, amely vizes pofával és levegőbe emelt mancsal várta a következő, remélhetőleg lassabb halat.
-Persze... Az is előfordulhat, hogy ez a hidegebb évszak. Akkor viszont pont jókor jöttünk- Gondolkozott el szalmakalapjával magát legyezve a törpe.
Gondolataiból távoli kiáltozásra lett figyelmes.
- Zengu talál doboz!
- Ki az ördög lehet az?- morogta a törpe.- Legjobb ha megnézem. Azzal fejébe csapta kalapját, felkapta a fának támaszott puskáját és annak segítségével elkezdett felkapaszkodni a lejtőn. Amint felért az útra tőle úgy 200 méternyire egy görnyedt alakot látott tőle távolodni amint továbra is kiabál:
-Zengu talál doboz.
A törpe egy egyszerű mozdulattal levette a puska tetejéről a távcsövett és a szeméhez illesztette. A görnyedt alak egy troll volt. Aki valamiféle düledező épület felé futott. Ami körül alakok mozogtak.
-Hm... Érdekesnek tűnt. Odamegyünk. Lassan visszasétált a partra. Felszedelőzködött, az övére akasztotta két egykezes bárdájt. Majd felült a kosra és megindult az útra. Pár lépés után után azonban megállította kost és körbenézett. Hamar megtalálta amit keresett. A patak túloldalán a csuromvizes medve épp egy málnabokorról eszegette le a termést.
-Bundás! Indulunk!!!
A medve felkapta fejét gyorsan lekapott még néhány szemet a bokorról majd nagy lendülettel átgázolt a patakon és csatlakozott gazádjához aki már lassan bandukolt a fogadó, az ismeretlenek, és a kissé hangos troll felé.