Cranky: Írtam neked pü-t, de nem nagyon akar megérkezni. -.-

"Noshát leginkább idő-kérdés, nem kedv. :) De segíthetek az angollal, mondjuk tökéleteset ne várj, azért 25 RP év sem ér fel anyanyelvü szinttel."

Mind1 az editor részével végülis elboldogulok csak nem uyganazok a skilled lesznek, meg ikonok... Viszont amire sztem Frosty te pont remekül jönnél az tesztelés, mármint szövegileg főleg. Dolog hogy angolt jól értem emg megy de szöveg alkotás része úgy hogy azért ne legyen nagyon buta abba lehet tudnál segíteni... ha van kedved.

Hát, én max tesztelni jelentkezhezek, mert az editor szakértelmem odáig tart, hogy rá tudom tenni a mobilomra az "I hate you, I hate you... Call me!" szöveget. :lol:

Amúgy lehet, hogy a Gyors kérdések topicban többen figyelnének fel erre. :)

Ez amolyan gyerek mese fanatsyba fűzve. Aranyos, de szomorú is. Mondjuk a tanulságot annyira nem tudtam értelmezni, a közös ellenség még nem vezetett engem "tévútra"

Viszont ez sem ide tartozik de jobbat nem tudok:
Nemrégiben belefogtam vmibe amibe eddig még nem mertem. Régen is ismerkedtem már a W3 World Editorral, de most megkésve bár de egy campaign készítésére adtam a fejem. Rendes játszható, videós, zenés, ám beszéd hangok nélküli (mm cinematicban) kampány.
A sztori pedig a jól ismert DoTA két hősének, Magina az Anti-Mage, és az ikertestvére Terrorblade történetét mutatja be. Jelenleg egy bevezető videos map, mégegy videos map, és két játszható pálya van készen. Nem akkora project viszont akinek ötlete van hozzá, vagy szívesen tesztelné az jelezze.
(Mégjobb ha vki ért az abilites triggereléshez, és meg tudja csinálni magina meg terrorblade ultiját..stb.)
Írhattok ide is de ha vki megnézné a már készenlevő video mapot akkor msn-re vegyen fel. Játszható pályát egyelőr még nem adok ki a kezemből mivel még mindegyiknek van mit simítani. :)

(Nem igazán illik a topicba, de újat nyitni nem akartam emiatt.)

Hajdanán, az Earthen Ring fénykorában rendeztek nekünk egy cross-faction (értsd szőrszíntől, fülmérettől, kedvenc alsógatya márkától függetlenül bárki jöhet :) ) RP estet, ott adta elő az alábbi történetet egy bizonyos tauren. :) Nosztalgiából gondoltam, hogy bepötyögöm ide, bár maga a történet nem tartozik sehová, és csak arra szolgál, hogy jelezzem, még élek.
Persze, kommenteket várok. :) (Egyébiránt ha valaki nevén tudja nevezni az Ashenvale-i fákat, megköszönném.)

A puha fű halk toppanássá tompította a tauren lépteit, amint az felballagott a dombtetőre. A tavaszi szellő mintegy hideg északi szél borzolta fel az ezüst szőrét, holdfény zúdult rá sokak szerint termetes alakjára. A fiatal bika most a mageroyal és a különleges Ashenvale-i fák illatától tobzódó levegőtől sem érezte jobban magát, a méretre szabott, kék Lunár ruha most szűknek és melegnek tűnt. Smaragd zöld szemével körbenézett a rá figyelő tömegen, és akarva-akaratlanul is elmosolyodott.
Körülötte orkok, emberek, törpék és trollok; mindenféle nép képviselői üldögéltek, kik egymás karjaiban, kik csak a domb alján heverő sörös hordók nedűjével koccintva. Bár alig több tíz mérföldre akkor is dúlt az utolsó vérig folyó csata, a negyven-ötven tekintet mégsem azt várván szegeződött a taurenre, hogy mikor ránt elő kést, vagy kardot, hanem hogy mit mond.
Balján vörös hajú ember nő, ezüst szállal varrt, fekete ruháján meg-megcsillant a holdfény. A tolmács bólintott jelezvén, hogy ő bizony készen áll.
Jobbra tőle a tömegben egy troll nő, egy sámán ült kedvenc kalapjában, amiből a szeme alig látszott ki. Bíztatóan nézett a taurenre, ő már ismerte a történetet.

A bika úgy érezte, hogy a ruha enged a szorításból, így megköszörülte a torkát, és belefogott mondandójába:
- Tisztelt hallgatóság, kedves barátaim.
Pár pillanat szünetet tartott megvárván, hogy a tolmács lefordítsa a szavait, aztán folytatta:
- A következő fabulát a shan’do-mtól, azaz tisztelt mesteremtől hallottam, remélem, hogy a ti tetszéseteket is elnyeri majd.
Mély lélegzetet vett, aztán belefogott:
- Réges-régen, amikor még az állatok uralták ezt a világot egy csodaszép vidéken éltek a farkasok és a pumák. A két ragadozó törzs békében volt egymással, a vadászterületet igazságosan felosztották, így mindig jutott elég zsákmány. Ám itt húzódott meg egy csapat keselyű is, akik viszont szűkölködtek az élelemben.
Egy napon, mikor egy fiatal puma vadászni indult föléje röppent egy keselyű.
- Préda után kutatsz, puma? – kérdezte a madár – Tudod-e, hogy a farkasok osztották fel a vadászterületet?
A keselyű, látván, hogy felkeltette a macska érdeklődését, folytatta:
- Bizony, a farkasok úgy osztották fel a vadászterületet, hogy az ő földjükön édesebb vizű a folyó, erősebb a fű és több fa nyújt árnyékot a fáradt vadásznak. Nézd csak meg magad, ha nem hiszel nekem!
A puma kíváncsian megindult a farkasok területe felé. Miután átlépte az egyezményes határt, sok idő nem telt el, míg találkozott a farkasok legidősebbikével. A keselyű addigra már régen elrepült.
- Miért jöttél a vadászterületünkre, puma? Hát nem tartod tiszteletben az egyezséget, amit a törzseink kötöttek? – kérdezte a farkas.
- Azért jöttem, mert azt hittem, hogy a farkasok területe nagyobb és szebb a pumákénál.
- Nézz csak körbe, valóban így van?
A puma körbe kémlelte a vidéket, és úgy tetszett neki, hogy a népének a földje éppen olyan jó, mint a farkasoké. Meghúzta magát szégyenében, és így szólt:
- Ne haragudj bölcs farkas, hogy megszegtem az egyezséget.
A farkas elgondolkodott, majd így szólt:
- Bár átjöttél a területünkre, elismerted a hibád. A népemnek nem ártottál, így a törzseink közötti béke túl fontos ahhoz, hogy felrúgjam ilyen csekélység miatt.
Azzal elváltak útjaik.

Másnap, mikor a puma vadászni indult, a keselyű újra megjelent.
- Préda után kutatsz, puma? Tudod-e, hogy a farkasok területén az őzeknek kövérebb a húsuk, édesebb a vérük, mint a pumákén? – így kecsegtette a ravasz madár a macskát. A puma kétkedve fogadta a keselyű szavait, de aztán mégis a farkasok területe felé fordult.
Hamar elejtett egy őzet, de megint be kellett látnia, hogy az orránál fogva vezették; a saját területén éppen olyan jó húst ehetett volna, mint a farkasokén. Mielőtt elmehetett volna, megjelent a farkasok vezére. A keselyű persze már nem volt sehol. A puma már meg sem várta a megrovást, meghúzta magát, és azt mondta:
- Ne haragudj, bölcs farkas, ismét eltévelyedtem. Azt hittem, a ti őzeiteket érdemesebb elejteni, mint a pumák őzeit, de már tudom, hogy ez nem igaz.
A vezér eltűnődött, majd válaszolt:
- Bár megszegted az egyezséget, elismerted a hibád. A népemnek nem ártottál, így a törzseink közötti béke túl fontos ahhoz, hogy felrúgjam ilyen csekélység miatt.
És a farkas ismét elengedte a pumát.

A harmadik napon amikor a puma vadászni indult, újra a keselyű fogadta. A madár meg sem szólalt, mikor a macska rámordult:
- Kétszer bajba sodortál, keselyű, harmadjára már nem dőlök be neked!
Azzal elkezdte üldözni a madarat, de a ravasz keselyű úgy szállt előtte, hogy épp nem érhette el.
A keselyű egy tisztásra vezette a pumát, ahol az megtorpant. Körös-körülötte vértől vöröslött a fű, mindenütt farkaskölykök tetemei hevertek. A macska még látta a madarat elrepülni, mikor megjelent a farkas vezér.
- Kétszer már felrúgtad a megállapodást – morgott rá az öreg – mind a kétszer meg is bocsátottam. De most az enyéim életére törtél, ezért bűnhődnöd kell! Ha egy cseppet sem számít a pumáknak a törzseink közötti a béke, hát felejtsük el a megállapodást!
Azzal a farkas vezér megölte a fiatal pumát, és attól a naptól kezdve a farkasok és a pumák örök háborúban éltek, és sohasem derült ki, hogy a keselyűk végeztek a farkaskölykökkel.
Ennek a történetnek a tanulsága, barátaim, hogy ne hagyjátok, hogy a közös ellenség elvakítson benneteket.
Köszönöm a figyelmet!

A mesélő szavai halk morajlást váltottak ki a tömegből. A tauren röviden meghajolt. Egy perc is eltelhetett, mire valaki bizonytalanul tapsolni kezdett, de aztán egyre többen követték.
Az ezüstszőrű bika mosolyogva végigmérte a hallgatóságot még utoljára, aztán helyet foglalt a domb szélén maga mögött hagyván a figyelő tekinteteket.

http://www.wow-hungary.com/node/494#comment-108749 - ha vki ráér esetleg.

Hát hát... ilyen téren nem tudok segíteni. Én eléggé kőkorszaki módszerrel dolgozom... :)

Ok ok javítom! Köszönöm a kritikát.. aztán majd nemsokára Thomas. Ill egy kérdés. Honalpon dolgoztunk... msot egyelőre elcsesztük, sebaj, de azon gondolkodtunk, hogy docban ill az egyes részeket Acrobat Readerrel azaz pdfben feltennénk. Mert elég macerés így odlalra feltenni úgy hogy ne új ablakba legyen. De lehet fennlesz így is úgy is.. Javaslat?

Nos hát, én végigolvastam az írást, és tetszettek a leíró részek, főleg ahogy eljátszottál a napsugárral a barlangnál. Még több ilyen kéne. :)
Amit furcsának találtam az az volt, hogy Rottenfury egy kicsit túl sokat olvasott ki Aulivis szeméből; szvsz ezt szerencsésebb lett volna leírni. Szerintem az elvágyakozás elég lett volna, az hogy miért nem mehet el Aulivis, azt már meg kellett volna beszélniük. Erről mindig az egykori amcsi tanárom szövege jut eszembe (aki mellesleg írást is kritizált :D ): "Show, don't tell." Mutasd meg, ne mondd el. Az én magyarításom szerint úgy írj, mintha az olvasó hülye lenne, aki nem érti meg, mi történik, ha a szájába nem rágod a részleteket. :D Na de nem akarom ám elvenni Rodoren kenyerét... :P

Greedet nem fogom megismételni természetesen, ellenben találtam még mást is; a páros szerveket még mindig előszeretettel írod többes számban. :) Sajnos, a rossz fordítók is elkövetik ezt a hibát, dehát a tévében is mondanak olyat, hogy 'megrendezésre kerül', viszont attól még nem szép.

Oké itt hirtelen azt hittem, hogy most időutazás lesz... :D Szvsz a hamarabb szerencsésebb lenne.

Mivel nem álmából 'zavarták fel', szerintem a felkavarták jobb lenne.

Túl sok a 'sem'. :)

érte

Hát hát... ez egy kicsit erőltetett szvsz. :)

Nyílván véletlen.

Nos, ennyi lett volna mára. Tudom, sokáig tartott, de a jó munkához idő kell. (A rosszhoz meg még több... :D)