Már éjfél felé jár az idő, és hamarosan az ég csatornái is megnyílnak... Kellett nekem vitatkoznom azokkal Undercityben, akik nem hitték el, hogy a történeteimet nem csak kitaláltam. Vagy ha már mindenképpen bizonyíték kellett nekik, elég lett volna ha elmegyek a vidéki házamba néhány hónapra, és előállok egy új könyvvel. De neeem, nekem el kellett jönnöm Kalimdorba, erre az elfszagú kontinensre az új könyvemhez anyagot gyűjteni. Néha kételkedem a döntéseimben. Morgolódott magában a vén mágus miközben a mocsárban gázolt lova hátán. Amikor észrevette egy fogadó fényeit.
Hmm ez furcsa. "Arany érme fogadó". Bár még sosem jártam erre, lehet, hogy itt minden mocsárhoz jár egy kocsma? Közelebb ment az épülethez. Nincs kiírva, hogy élőholtakat nem szolgálnak ki, talán mégsem olyan rossz hely ez Benyitott az ajtón. A kocsmárostól rendelt pókvérsört. A többiek viszont nem igazán törődtek vele, az egész hely tele volt mindenféle lényekkel, a Szövetségből és a Hordából egyaránt. Tökéletes hely az anyaggyűjtéshez, a Horda és a Szövetség összezárt helyen való viszonyának megfigyeléséhez!
Leült az egyetlen üres asztalhoz ami még volt, bár úgytűnt ezt is használta már valaki, ugyanis pipadohány volt az asztalon. Ez aztán a teltház! Talán még van üres szoba... bár mindegy is, egyeltalán nem vagyok álmos. És nem szerzem meg ennek a goblinnak az örömöt, hogy még több pénzt húzzon ki belőlem. Elővette félkész könyvét, amiről többen azthitték varázskönyv, és a fegyverükhöz nyúltak. Mikor látták, hogy semmire nem készül vele, megnyugodtak, de akkor is furcsállták. A könyv sokkal inkább útinapló volt, amibe ElBacso elkezdett jegyzetelni.

((remélem a plusz szereplőtől még követhető marad a sztori. És bocs mindenkitől a profizmus hiánya miatt de ez az első ilyesmi írásom. [vagyis a második mert mikor elkezdtem olvasni a topicot, megihletett, és elkezdtem írni egy novella-szerűséget. :wink: ] ))

*Avelin kicsit dühödten válaszol Kvantumnak*
- Ne nézz má hülyének jó? Attól, hogy nem vagyok anyagi helyzetem magaslatán még nem vagyok hülye. Különben is úgy nézek én ki, mint aki holmi kristályokkal meg fémmel jár mindenhova? Na viszlát te kis....gnóm!*
Na bater nézhetek más pénzforrás után... Kotorászott egy kicsit a zsákjában de nem talált semmit. Ekkor belépett egy hulla. Na ez már sok volt a gyomrának és azonnal elment hányni. Mikor kilépett a mosdóból látta hogy a hulla meghívott mindenkit egy italra. Ígyhát ő kért egy kis teát. Na amilyen szerencsém van itt is biztos valami filteres bénaságot osztogatnak... Megkapta a teáját és bepofátlankodott az elf és a bika közé.
*Avelin megszólítja Selinát*
-Szia nem fogok kertelni. Tudnál nekem adni pár ezüstöt? Te is tudod milyen rossz érzés ha egy nőnek nincs hol megszállnia. Szükségem lenne rá. Cserébe készítek neked pár flaska kristályvizet vagy trollvérelixireket.*

((elnézést mindenkitől a nemírásért, éppen még mindig vírusos a gépem, 2 és fél óra szenvedés után tudtam feljönni, most épp javítgatni próbálom, ha majd minden stabil lesz és megy, ahogy kell, akkor írok ide majd csak...))

Miért kell ilyen eldugott helyekre mennem?! Az útelágazásnál keletre fordult Balthas. Messze van még? Kezdett esteledni, a mocsár pedig veszélyes hely volt nappal. Éjszaka meg főleg. Nem fogok odaérni sötétedésig. Talán át kellett volna vágnom a hegyeken? A madarak csiripelése egyre halkabb lett, helyüket a rovarok zümmögése váltotta fel. És presze a mocsárszag. Balthas azon kevesk közé tartozott, akik nem veszítették el a szaglásukat. Vagy a humorukat. Vagy nem rohadt le az állkapcsuk az "átalakuláskor". Még jó hogy nem vagyok nagy étvágyú, ezt nem lehet kibírni... de mi az ott? A távolban egy épület tűnt fel. A szürkületben könnyen kivehetőek voltak az ablakok, amin fény szűrődött át.
Közelebbről pedig... Egy fogadó? "Az arany érme". Furcsa név, nem éppen egy fogadónak való. Benyitott. Így már érthető. A tulajdonos egy goblin Ez a tény mosolyt csalt az arcára.
-Ajtó! -ordította dühsen a goblin. Balthas kissé zavartan csukta be maga mögött a fent említett objektumot, majd egy biccentéssel üdvözölte a bent lévőket. Érdekes társaság verődött itt össze... Biztos nekik sincs kedvük nekivágni a mocsárnak este. Egy elf lány. Vagy hölgy. Vagy néni? Nehéz megállapítani a korukat, mindenesetre nőstény. Egy "hosszú", valami furcsa szerkezettel felszerelve, ami leginkáb egy csizmára hasonlított, csak kis fúvókák voltak rajta, jó sok sárral eltömve. Egy ember hölgy, eléggé megtépázva Összefutott valamivel a mocsárban? Jó lesz mások hibájából tanulni, és lemenni az útról. Egy Tauren, és egy troll. Leült az egyik asztalhoz, és elővette egy könyvet. -Ha nincs fogyasztás, jobb ha már mész is!- a goblin még mindig ideges volt. Balthas furcsán nézett az apró lényre. Nem tűnik fel neki, hogy nem én fogom gazdaggá tenni? Mégis mit csinálnék? Egyek? Igyak?
-Mindenki a vendégem egy korsó sörre! Most jó?- A goblinnak ez nagyon tetszhetett, azonnal visszarohant a hordókhoz és felkészült az elsöprő rohamra. Remélem nem a legdrágább italokat választják... Ebben reménykedve visszatért a könyv olvasásához...

Selina furcsállóan nézett hátra a taurenre. Nem sok hölgy volt a kocsmában, kisasszony meg még kevesebb.. Őt szólította volna meg?
- Csak az ínycsiklandozó krokoliskomat várom már egy ideje... – vetette oda gúnyosan inkább a goblinnak, mint a bikának. A fogadós elhúzta az arcát az elfre nézvén.. de aztán nem tulajdonított különösebb jelentőséget neki.
Egy megtépázott külsejű ember nő lépett be az ajtón. A ruhájából ítélve talán mágus lehetett...
Az elf most már átült arra a székre, amelyről szemmel tarthatta a pultot. A mágusokban talán még a trolloknál is kevésbé bízott meg. Túl sok történetet hallott már olyanokról, akik jégesőt idézve akár saját embereiket is feláldozták céljuk érdekében. Ám ez a nő egyelőre csak a gnómmal tárgyalt valamit...
Nocsak.. igazán jó napja van a fogadósnak gondolta az elf, mikor a troll és a gnóm is szobát vett ki. A gnóm igencsak pörgette az asztalra az ezüstérméket.. nem lehet túl olcsó. Bár egy goblintól mi is várható?
Hogy efféle kétes multú társasággal egy lebujban töltsem az éjszakát? Inkább a krokoliskok! Fát mászni úgysem tudnak...
Selina minél kevesebb időt akart eltölteni a mocsárban. Egy kis pihenés, és máris indul vissza Stormwindbe, hátha kap valami újabb jól fizető megbízást valamelyik kényelmes úrtól.
Kezdett nagyon éhes lenni. Belenyúlt a táskájába, és egy üvegcsét vett ki, amelyben furcsa, zöld színű folyadék lötyögött. A tetején apró növényi darabkák úszkáltak, azonban a nagy részük az üveg alján sötétlett. Elégedetten nyugtázta, hogy elég volt a növénynek a fél napos áztatás. Persze, tűzön melegítve sokkal gyorsabban elkészülhetett volna az ital, de az utóbbi napok nem kínáltak az elfnek alkalmat ilyesmire.
Leszűrni nem fogja tudni, kellékek híján.. de az ezüstlevélnek különben sem volt semmilyen káros hatása.
Előkerült egy kisebb zsák is, amely különleges ízesítő porkeveréket tartalmazott. Selina belenyúlt, és a porból - legalább olyan precizitással, mint amellyel mérgeket készített – az üvegbe szórt.
Így készült a kaldorei ezüstlevél tea, aminek a receptjét csak igen kevesen ismerték...

((Khm... inkább függetlenítsük ezt a sztorit a 'Társak'-tól...- többet nem írom ezt, ígérem.. :) ))

*Avelin felel kvantumnak:*
-Ehh mit gondolsz ha lenne húsz ezüstöm, akkor itt árusítanék mindenféle löttyöt?!-*
Nem is értem miért utálják ezek egymást a goblinokkal. Ugyanolyan pénzéhesek...
Elgondolkodott mivel kereshetne hát a 14 meglévő ezüstje mellé 6-ot egy szobára. Arra gondolt hogy hasznosíthatná az alkimista tudását fémek terén, ezért ujra a gnómhoz fordult:
*Avelin megkérdezi Kvantumot:*
- Ha van egy kis tóriumod meg egy Arcane crystalod szívesen csinálok belőle Arcanite-ot mindössze 50 ezüstért! Gondold meg erősen áron alul adom!*
Most dől el minden, hogy földön vagy ágyban alszom ma... Jah és a mosdót is meg kell keresnem, elvégre én nő vagyok adnom kell a külsőmre, sajna erre nem volt lehetőségem az utóbbi időben

((Affene.. pont postolni akartam pedig, de megelőztél :D

LOL köszönjük az előadást... :P :lol: ))