Felsmukk: Ritkán írsz, de akkor aztán fájdalmasat! xD
Viszont sajnos sok igazság van benne (ezért (is) érdemes RP szerveren Goldshire-t nagy ívben elkerülni...)

Na, kicsit felrázva a témát, elmesélem, milyenek az elf hétköznapok RPs szemmel a szerverem. Legyen főhősünk egy random ezüst hajú hunter lányka, cica pettel (másfajta csak legendákban létezik.

Tehát... reggel kelés. Az elfek éeltritmusa felborult, mostanra inkább dayelfeknek kellene őket hívni, teljesen hozzászoktak az azerothi életrismuhoz.

Felkelni, a mellette lévő, 95% hogy másik ezüst hajú elf lányka kirugdosása az ágyból. Fejfájás, egymásnak bemutatkozás, ruhák különválogatása majd felöltözés. Fehér swash ing és black mageweave bugyi, fekete csizma. Csakis a legtöbbet mutató ruhák jöhetnek szóba. A fejfájás ellen 12 Darkmoon sör elfogyasztása, majd egy óra múlva feleszmélés "miért táncolok az asztalon meztelenül".
Felöltözés megint. Flörtölés random lvl 1-es lányokkal, ritkábban fiúkkal. Kions Pridból kikászálódás... az elfek ugyanis Elwynnben találhatóak, Teldrasilben és Ashenvaleben nem. Pár kör duel a fogadó előtt, néha pihenő a fogadó ajtaja előtti kerítésen ülve.
Estefelé jöhet a vadászat. Mivel szinte minden ezüst hajó elf vadászlány rib... könnyűvérű, ezért kb 5 perc keresés után elvonulni egy lvl 5-ös random akárkivel a tópartra, 5 perc csevej után irány Thunder Falls, a hegyek vagy a tóparti ház egy kis entyem-pentyemre illetve a maradék Darkmoon sör elfogyasztására.
Másnap felkelni, és a mellette lévő egyén ágyból való kirugdosása...

Ez tehát egy elf lány hétköznapja RP szerveren. Esetleg megírhatom egy srácét is, legközelebb...

(Ejj ezek a csúnya buta általánosítások...)

typokért bocs, nem otthon vagyok, itt nem esik annyira kézre a billentyúzet. De azért remélem értitek...

Nem, valójában még mindig nem értek egyet, de szerintem is kár folytatni. :)

Mintha a reag közben rájöttél volna, hogy amit írtal, az nem is pontosan úgy van, vagyis egészen máshogy. A felsőbb hatalmaktól ejutottál a közös pontig, az erős hitig :)
A divine magicnél csak a hited szab határt az eszközeidnek és a céljaidnak. A skarlát kereszteshadak úgy hiszik tökéletesen követik a szent fény parancsait. Az ezüst kéz más módszereket használ, ők is részesülnek hatalomban. A legtisztábban az Argent Dawn (nem tudom lefordítani, elnézést :S) lényegül át a szent fényben, ők is varázsolhatnak természetesen. Vagyis nem is egy felsőbb erő tagadja meg az spellt, hanem a használó távolodhat el oly mértékben a hite által diktált parancsoktól, hogy képtelen elegendő meggyőződéssel varázsonia => kudarc. Jelenleg a három említett csoportból egyik sem távolodott oly messze, hogy teljesen elveszítse szakrális hatalmát, de a fokozatok észlelhetőek.
Vagyis a szakrális mágiánál nem egy döntőbírot kell elképzelni, hanem mindenki saját maga bírája. Mi persze ilyenkor könnyedén gondolhatjuk, hogy akkor ez nem is hátrány, hiszen mindig abban hisznek, ami nekik előnyös (pl. ha most használnom kell a halálsikolyt az életbenmaradáshoz, akkor én hiszem, hogy a halálsikoly az élet megtartására irányul, tehát összeegyeztethető a szent fény követésével, stb...).Mikor egy pap, sámán vagy druida fejével gondolodunk, akkor könnyedén belátható, hogy számukra a hit mindennél előrébb való. A legkisebb kétely, a legapróbb szégyenfolt is általában erejük drasztikus csökkenésével jár. Ők először gondolkodnak eszméikben, csak aztán saját érdekükben (némelyest kivételt jelent néhány démonimádó vallás, ami gyakorlatilag pont arra épül, hogy vedd el amit akarsz, és soha ne add vissza. :roll: Éppen ezért indítványoztam a warlockok és a lángoló légió papjainak valamilyen szintű összevonását - azaz a pap, aki isteníti az arkáni mágia atyjait, az mi a fenének használ szakrális mágiát, hisz azt a démonok megvetik! Sajnos kis ember vagyok ahhoz, hogy ebből bármi is legyen játéktechnikai szinten...).

Talán ismeritek a M.A.G.U.S. rendszerét. Ott is hasonló a helyzet a kis arkánumoknál: ha te isteníted a kutyádat, akkor a hited lehet olyan erős, hogy mágikus képességekre teszel vele szert. Itt ugyan így áll a dolog, még az is jó a párhuzamban, hogy ott is ha valódi istent követünk, akkor nagyobb hatalmat kapunk, ahogy itt is a kidolgozott vallások segítik a papot. Értelmesen felépített vallás nélkül sokkal nehezebb erős hitet kialakítani, értsd, megfelelő ideológia háttér hiányában annyi ellentmondásba, hiányosságba ütközik az egyszeri halandó, hogy képtelen lesz minden részletben a legmélyebben hinni. Anélkül pedig hiába minden. Persze létezik egy csomó primitív törzs, akik istenítenek pl. egy régen holt Ancientet, de ritkán rendelkeznek szakrális hatalommal, mert imádatuk kimerül a külsőségekben.

Huh, megint hosszú lett, pedig nem akartam. Végkövetkeztetés, ha nem lennék egyértelmű (ami erősen valószínű): nem kell ahhoz felsőbb erő, hogy a szakrális mágiahasználó elveszítse mágikus hatalmát. Különben az alkotók nem mindenben egységesek, több helyütt úgy utal a vallásokra, mintha tényleg a felsőbb erőn lenne a hangsúly, de mivel ezek vannak kisebbségben, és 99%-ban hangulatkeltésnél szerepelnek, ezért én a másik változatra voksolok. :wink:
//Mindezeket úgy állítom, hogy mindig is utáltam a szakrális mágiát, nem is nagyon értek hozzá + elég elnagyolt - azért szerencsére jobban kidolgozott, mint a nagymúltú AD&D könyvekben. :) Az arkáni mágiában inkább otthon vagyok :).//

Szerintem nincs semmi gond egy kis vitával (amíg nem folyik vér :twisted: ). Bár úgy tűnik, nem fogjuk meggyőzni egymást, de hát van ilyen. :) Az érveléssel kapcsolatban viszont igazad van, és szerintem mivel nem vagyunk elfek, és kicsi az esélye, hogy valaha találkozzunk egy elffel IRL, csak karcolhatjuk azt, ami az igazság volna. :)

Nem értek egyet abban, hogy a három kivesézett kasztunknak nem kell valamilyen "felsőbb erő". A Szent Fény például el is hagyhat, ha nem '"jóra" használod az erejét, ugyanez igaz a természet erejére a druidáknál. Persze, az hogy Neked mi a "jó", az eléggé relatív; a Scarlet Crusade azt hiszi, hogy azzal teszi a legjobbat a világnak, ha kiírt mindenki mást például. De valamiben mégis egyeznek a "rendes" papokkal és paladinokkal; hisznek valamiben. (Más kérdés, hogy ők már fanatikusok.)
A holdkútért én kérek elnézést, nem azért hoztam fel, mert nélküle nem lehetne gyógyítani, de mégis csak este van ereje teljében. :)
A druidizmust nem az elfek fejlesztették ki, hanem csak megtanulták Cenariustól - Malfurion volt a legelső elf druida.

Az épület karbanntartásra ha wispek nem használhatók, akkor egyelőre nincs jobb ötletem, de a mágiától erősen ódzkodom.

De válaszolj, aztán lehet, hogy a végén mindenki megmarad a saját elképzeléseinél... de legalább életet pumpálunk a topicba. :D

Más axiómákra épülnek a teóriáink, így nem tudunk érdemben érvelni. A következőket tehát nem vitaindítás képpen írom, csak hogy legyen egy ilyen forrás is :wink: A szerepjáték, regények, stb. mindent varázslásnak nevez, ami a természetfelettit célozza, valamilyen belső energiából táplálkozik. Így a papi, druida, sámán mágia is mágia. Nem attól lesz valami varázslat, mert megront :D A szerepjáték szerint a holdkutak nélkül is lehet varázsolni, sőt istenek nélkül is lehet varázsolni egy papnak. Például az, aki a Lángoló Légió papja, valójában egyáltalán nem isteneket szolgál, csak nagy hatlmú démonokat, akik ráadásul magasról tesznek rá, hacsak nem érdekük az ellenkezője. Mégis képes ez a pap is varázsloni (nem is akárhogy), egyszerűen a hitéből - amit mi nem is tudunk felfogni, megérteni. A druidizmust nem a háború után fejlesztették ki, már a kontinens kettészakadása előtt is elkülönültek a divine (mai éjelf) és az arcáni magicesek (mai nemeself, vérelf és naga). Tény, hogy biztonságosabb, de elméletileg kevesebb hatalmat ad, mivel a hatalom mellé felelősségnek is tartoznia kell ahhoz, hogy el ne veszítsük a képességeinket. Tehát az erkölcsi (íratlan) kódexük köti gúzsba őket, akiben olyan nagy a hatalom (varázslás?) utáni vágy, az függetlenül minden előnyétől elkerüli ezt az ágat - ezzel az egésszel azt akarom mondani, hogy nem alternatívája az arkáni mágiának.
A druidák a szerepjáték olvasatában a vadonra és teremtményeire, a sámánok a szellemekre és az elemi erőkre koncentrálnak. Ettől függetlenül sokkal több a közös vonás köztük, mint az ellentét (ha nem is mentalitás, de mágikus hatalom terén mindenképpen). A druidák varázslatai emlékezetem szerint ugyan annyi áldozattal járnak, mint bármely más Gyógyító típusú varázslónak a spelljei (sámán, pap, druida, azt hiszem még van valami boszorkánymester is itt, de erre most nem esküdnék meg). Példának ott van a papi feltámasztó varázslatok nagyrésze, amelyhez gyakorlatilag saját magadból kell kiszakítanod egy darabot, vagy a sámánok reinkarnációs varázslata, ahol ugyan ez forog fenn.
A wispek a könyv szerint nem tudnak a kövekre hatással lenni, csak a holt/élő fákra, virágokra és más növényekre. A képességeik nem tanultak vagy hitből fakadók, hanem így ,,születnek" (vagy hozzák létre őket, senki sem tudja biztosan), mágikus lények.

Rodoren, neked majd legközelebb írok valami hasonlóan idegesítőt az épületekről, egy napra elég egy jólmegmondás :twisted:
//Nem olyan régen olvastam Ysera leírását, Emerald Dreamben a Rémálommal ő sem tud megküzdeni (pedig ott mindenható elméletben), szóval nem telik bele olyan sok idő, és lehet hogy a druidák patrónusuk és menedékük nélkül találják magukat. Én nem szívesen csatlakoznék hozzájuk jelenleg, most a sámánoknak áll a világ :roll: //

Krynn: De amitől nem vál(hat)sz függővé / nem leszel (lehetsz) korrupt, az nem mágia. :)
Szerintem az árny elfek gyógyítása a Hold erejéből származik (lsd. holdkutak a War3ban). Egyébként az egész faj általában gyengébb nappal.

A druidizmusról annyit, hogy az szöges ellentéte a mágiának. Azért tanulták meg az elfek a háború után, hogy elmúljon a varázslás utáni vágy. A druidák nem a nyers energiából, mint pl. a tűz, vagy sötétség merítenek erőt, hanem a természetet kérik, hogy az teljesítse a kívánságukat, de ez mindig valami áldozattal jár - a természet áldozatával. (Egyik kedvenc jelenetem az Ősök háborújában mikor Malfurion meggyógyította Korialstraszt, és emiatt körülöttük egy jókora területen elpusztult a fű.)
Egyébként a sámánizmus ilyen szempontból elég közel van a druidizmushoz, az elemek, gyógyítás természeti úton ott is megtalálhatók, de talán az élővilág terén a sámánok megállnak állatok szellemeinél, míg egy druida a farkastól a kőig mindennel tud kommunikálni. (Az előbbi két kaszt közötti különbségek hosszan ki vannak fejtve a WoW EU RP fórum egy témájában, amit nem áll szándékomban ideírni. :) )

Az épületek fenntartásával kapcsolatban én el tudnám képzelni, hogy az is a lidércek feladata. Ha abból az elméletből indulunk ki, hogy a levágott fa ágakat ők növesztik vissza - ami szerintem teljesen korrekt ötlet - akkor miért ne tudnák karbantartani a köveket? "Alapképzettségű druidáknak" gondolnám őket. :)

Az alant írók olyasmire világítottak rá, ami nekem eszembe sem jutott :shock: . Nagyjából mindennel egyetértek, ami utánam hangzott el, habár a tésztagyúrós ötlet továbbbra sem tetszik. Igaz, pillanatnyilag nem tudok jobb érvet felhozni ellene, mint hogy nem kívánom :? .
Nos, minthogy sikerült felfedeznünk, hogy a druidák az utóbbi közel tízezer évben szundiztak, teljesen más megvlágításba kerül a boncolgatott kérdés.
Azt hiszem, érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen épületek épültek mielőtt és miután felébredtek a druidák.
Tipikusan régi települések Astranaar és Auberdine. Ha itt nézelődünk, akkor könnyen észrvehető, hogy minden deszkából és gerendából van ácsolva, igazából nem találkozunk organikus elemmel ezeken a helyeken. Nem is csoda, hiszen amikor ezek épültek, még javában aludtak a druidák. Azt hiszem, ez nem is kíván több magyarázatot.
Ezzel szemben Teldrassil legtöbb települése, Darnasussal az élen, ha nem is bővelkedik bennük, de legalább rendelkezik olyan épületekkel, amelyek nagy része druidák által formált. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek még a pár éves településekben is csekély kisebbségben vannak, ami méginkább alátámasztja az elméletemet.
Úgy tűnik tehát, hogy e tekintetben nem kerültünk ellentétbe a hivatalos lore-ral, aminek örülünk (én biztosan). Igaz a koncepciót némileg módosíthatja a kevés számú erdőcsősz (félig őz arcok), akik ugye nem éjelfek és így ébren maradtak. Ezt később érdemes volna megvitatni.

Őszintén szólva nem tudom, hogy maradtak fenn a többezer éves épületek. Az biztos, hogy valamilyen mágia segítségével, de az persze már bizonytalan, hogy milyennel. Tolkien gyakran kacérkodott a mágiával, habár ő egy jóval hihetőbb formájával élt, a flitterek meg az apró csillagok nélkül. A Gyűrűk Urá-ban csak azt lehet tudni, hogy Szarumán szállását, Orthancot az akkor már rég letűnt Númenori kultúra építette, és az azóta is áll, habár senki sem tudja, hogyan. Mindenesetre ebben az erősségben még az entek sem tudtak kárt tenni, akik pedig a regényben könnyedén téptek fel hatalmas kapukat. Én az éjelf romok fennmaradását is egy efféle mágiának tulajdonítom. Nem flitteres, nem villog és nem szór apró csillagokat, de működik. Nekem ez elég.
A mágia vagy nem-mágia fajtáit illetően pedig nem szeretnék vitába bonyolódni, annál is inkább, mert nem értek hozzá.

És hogy visszatérjek az eredeti témához: most már egyre inkább tisztul a kép afelől, hogy melyik időben hogyan építették a házakat, az viszont még mindig kérdéses, hogy hogyan nyerték ki (az ácsok) a szükséges faanyagot. Mert ugye a vita jelenlegi állása szerint kinyerték.
Gondolom mondanom sem kell, hogy a realitást általában nélkülözö magyarázattól, miszerint a fák csak úgy kihányták az anyagot, idegenkedem. Visszautalnék az egyik idézetemre valamelyik előbbi postomban, amely egy különleges fáról van szó. Ha levágták az egyik ágát, az mindig visszanőtt. Valahogy így képzelem el a wispek munkáját is; a fákat egyszerűen leszüretelik, majd a kis lidércek segítségével ezek az ágak egyszerűen újranőnek. Várom a kommenteket.

A pap, sámán és druida útra gondolok. Ezeknél mind a hitükből nyerik az erőt a varázshasználók (vagyis nem közvetlenül Elune küldi a spellt). Ez vsz ugyan úgy mágia, még ha sok dologban különbözik is az arkáni mágiától. Elsősorban nem okoz függőséget, másodsorban nem rontja meg az elméd, harmadsorban a démonoknak ehhez semmi köze, tehát nem ez hozta a veszélyt a világra (ergó nem kell megvetnie senkinek).

Ha a pap ágra gondolsz, az nem mágia szvsz. Hasonlít a módszer és az eredmény, de az elv más.
Az árny elf papnők imádkoznak Elune-hoz, és segítséget kapnak tőle - ami szintén eléggé reális.. talán figyelmen kívül hagyva a meghallgattatás magas százalékát... :twisted: - míg a mágusok az elemek energiáit - vagy a többi ágét - alakítják úgy, ahogy nekik tetszik.

Egyelőre még tartom a véleményem. :)