A mai témánk az órán egy olyan ember, akinek mindennél fontosabb volt a becsülete, és emiatt még a családjáról is lemondva száműzetésbe vonult: Tirion Fordring.

Azt hiszem, a mai témánk mindenkit érdekelni fog... hiszen ki ne szeretne egy spicces harcművész pandát?

Kedves gyerekek! A mai történelemóránkon egy, a hordások számára teljesen ismeretlen tárgyról fogunk beszélni, lévén a játékban csak az Alliance kap küldetéseket hozzá kapcsolódóan - ez a tárgy a Scythe of Elune.

Új nap, új rovat a wow.hu szponzorálásában. A cikksorozat célja, hogy bemutasson egy-egy, a lore szempontjából fontos személyt, helyet vagy eseményt - akik folyamatosan olvassák a küldetések szövegeit, a könyveket és a képregényeket, azok valószínűleg nem sok újat fognak találni; de remélhetőleg ők is élvezni fogják az itt megjelenő írásokat.

A mai bejegyzés az utolsó, a World of Warcraft hivatalos, írott történelme itt ér véget, innentől kezdve írjuk mi a történelmet. Remélem mindenki jól szórakozott és talán így a végére sikerült megbarátkozni a magyarra fordított nevekkel is. A teljes történelmet az Order of Watchers honlapján egységes szerkezetbe foglaltuk, ott még némi extrákat is hozzáadtunk a cikkekhez: képeket, a Warcraft játékokból kivágott videókat csatoltunk a megfelelő helyekre, érdemes megnézni. A fordítás forrásául a hivatalos WOW történelem szolgált. Köszönjük, hogy a worldofwarcraft.hu segítségével remélhetőleg nagyon sok emberhez eljutottak ezek az írások. És akkor nem maradt más hátra, mint a történet utolsó epizódja, jó szórakozást hozzá!

A Lidérckirály Győzelme

Gyengesége ellenére Arthas végül kicselezte Illidant és elsőként érte el a Fagytrónt. Rúnakardjával, a Fagyvégzettel Arthas széttörte a Lidérckirály jeges börtönét és ezzel kiszabadította Ner'zhul mágikus sisakját és mellvértjét. Arthas saját fejére helyezte a mérhetetlenül nagy hatalmú sisakot és ezzel ő lett az új Lidérckirály. Ner'zhul és Arthas lelke egyesült és egy óriási hatalmú lénnyé változott, ahogy azt Ner'zhul eltervezte. Illidan és az őt követő csapatok kénytelenek voltak megszégyenülve visszamenekülni a Külsőföldekre, Arthasból pedig a világon valaha is látott egyik leghatalmasabb teremtmény lett.

Háború a Járványföldeken

Ner'zhul, a Lidérckirály tudta, hogy már nincs sok ideje hátra. A Fagytrón börtönébe zárva sejtette, hogy Kil'jaeden elküldi majd ügynökeit, hogy elpusztítsák. Illidan varázslata súlyos károkat okozott, meghasította a Fagytrónt, így a Lidérckirály hatalma napról napra csökkent. Elkeseredetten próbálta menteni magát, ezért magához hivatta leghatalmasabb halandó szolgáját, a halállovagot, Arthas herceget.

A Vérelfek Felemelkedése

Ezidőtájt történt, hogy az élőholt Falka gyakorlatilag már teljesen megrontotta Lordaeront és Quel'Thalast, helyükön pedig megszülettek a toxikus Járványföldek (Plaguelands). A Szövetség ellenálló haderejéből csak néhány elszigetelt csoport maradt. Az egyik ilyen csoportot - amely főleg nemes elfekből állt - a Napjáró dinasztia utolsó képviselője, Kael'thas herceg vezette. Kael, aki maga is egy nagytudású varázsló volt, nem bízott már a szétesés szélén álló Szövetségben. A nemes elfek hazájuk elvesztését siratták és elhatározták, hogy elesett testvéreik iránti tiszteletből ezentúl vérelfeknek nevezik magukat. Miközben azon fáradoztak, hogy a Falkát visszatartsák, súlyos szenvedést kellett elviselniük, mivel már nem fértek hozzá a Napkúthoz, ami addig táplálta őket. Kael elkeseredetten kutatott valami után, ami gyógyírt jelenthetett volna népének mágiától való függőségére és végül egy addig elképzelhetetlen dologra szánta rá magát: magához ölelte fajának Nemesenszületett eredetét, majd csatlakozott Illidanhoz és az őt követő nagákhoz, abban a reményben, hogy talán így rátalálhat egy új mágikus hatalomforrásra, amiből táplálkozhatnának. A megmaradt Szövetséges hadvezérek ezért árulónak bélyegezték a vérelfeket és végleg kitaszították őket.

A Hyjal-hegyi Csata

Medivh útmutatását követve Thrall és Büszkerév Jaina - Kalimdor ember seregeinek vezére - végre belátták, hogy félre kell tenniük a köztük levő ellentéteket. Malfurion és Tyrande vezetése alatt az éjelfek is megegyeztek abban, hogy közös erővel, egységesen kell fellépniük, ha meg akarják védeni a Világfát. A közös cél érdekében szövetkezve Azeroth fajai egymással együttműködve igyekeztek legjobb tudásuk szerint megerősíteni a Világfa energiáit. A világ erejével felfegyverezve Malfurion felébresztette Nordrassil elemi dühét, végleg elpusztítva ezzel Archimonde-ot, ami egyben elvágta a Légió kötődését is az Örökkévalóság Kútjához. A végső csata a gyökeréig megrázta Kalimdor kontinensét. Mivel már képtelen volt hatalmat szipolyozni a Kútból, a Lángoló Légió összeomlott a halandó seregek egyesített erejével szemben.

Archimonde Visszatérése és a Kalimdori Hadjárat

Mikor Kel'Thuzad feltámadt, Arthas délre vezette a Falkát, Dalaranba. A lich meg akarta szerezni Medivh varázskönyvét és arra akarta felhasználni, hogy újra megidézze Archimonde-ot a világra. Onnantól kezdve aztán Archimonde állt volna a Légió inváziójának élére. Még a Kirin Tor varázslói sem tudták megakadályozni, hogy Arthas hadserege megszerezze Medivh könyvét és Kel'Thuzad hamarosan összegyűjtött minden mást amire szüksége volt a varázslat létrehozására. Tízezer év után a hatalmas démon, Archimonde újra elszabadult Azeroth világán. Dalaran azonban nem a végső cél volt. Kil'jaeden közvetlen parancsainak engedelmeskedve Archimonde és démonai az élőholt Falkához csatlakozva Kalimdor ellen vonultak azzal a céllal, hogy elpusztítsák Nordrassilt, a Világfát.

A Napkút - Quel'Thalas Bukása

Bár legyőzött mindenkit, akit immáron ellenségének tekintett, Arthast még mindig kísértette Kel'Thuzad szelleme. A kísértet azt mondta Arthasnak, hogy fel kell támadnia a Lidérckirály terveinek következő fázisához. Ahhoz, hogy feléledhessen, Kel'Thuzad maradványait Arthasnak el kellett vinnie a misztikus Napkúthoz, ami a nemes elfek örökkévaló királyságában, Quel'Thalasban rejtőzött.

V. fejezet: A Lángoló Légió Visszatérése

Lordaeron Veszte

Warcraft 3: Reign of Chaos Hosszú hónapokon át tartó készülődés után Kel'Thuzad és a Kárhozottak Szektája végre rámérte az első csapást Lordaeronra az élőholt járvány elszabadításával. Uther és lovagjai felderítették a fertőzött területeket abban a reményben, hogy módot találhatnak a járvány terjedésének megállítására. Erőfeszítéseik ellenére a járvány tovább terjedt és a Szövetség teljes felbomlásával fenyegetett.

A Szövetség Felbomlik

A határaikon belül formálódó halottimádó szektákról mit sem sejtve, a Szövetséget alkotó országok vitatkozni kezdtek egymással mindenféle területi követelések és holmi csökkenő politikai befolyások miatt. Lordaeronban Terenas király sejteni kezdte, hogy a legsötétebb órában kovácsolt törékeny paktum nem tart már sokáig. Terenas meggyőzte a Szövetség vezetőit, hogy kölcsönözzenek pénzt és munkaerőt a déli Viharvárad királyságának újjáépítésére, mivel az a vidék elpusztult Azeroth ork megszállása idején. Az újjáépítés költségei miatt megemelkedett adók illetve a számos ork elkülönítő tábor fenntartási és működtetési költségei miatt több vezér is - elsősorban például Szürkesörény Genn, Gilneasból - úgy vélte jobb lenne, ha királysága kilépne a Szövetségből.

Kel'Thuzad és a Falka Megalakulása

Szerte a világban csak egy maroknyi nagyhatalmú ember érzékelte a Lidérckirály Északszirtről jövő mentális üzenetét. Közülük a legjelentősebb egyén Dalaran főmágusa volt, Kel'Thuzad, aki a Kirin Tornak, a Dalarant uraló tanácsnak egyik vezető tagja volt. Éveken át különcnek tartották mivel megszállottan tanulmányozta a halottidézés tiltott tanait. Feltett szándéka volt, hogy a mágikus világ minden titkát és árnyékba húzódó csodáját megismerje s úgy érezte, hogy felettesei általa idejétmúltnak és földhözragadtnak tekintett elvei csak akadályozzák őt. Amikor aztán meghallotta az Északszirtről jövő hívást, a főmágus jelentős hatalmát arra fordította, hogy megpróbáljon kapcsolatba lépni ezzel a rejtélyes hanggal. Meg volt győződve róla, hogy a Kirin Tor nem lenne elég bátor ahhoz, hogy elsajátítsa a sötét tanokban rejlő hatalmat és tudást, ezért lemondott posztjáról, hogy aztán amit csak lehet megtanulhasson a hihetetlen hatalommal bíró Lidérckirálytól.

A Pók Háború

Miközben Thrall az orkok felszabadításán munkálkodott Lordaeronban, Ner'zhul folytatta hatalmi bázisának kiépítését Északszirten. A Jégkorona gleccser fölé egy hatalmas erődöt építtetett és ott állomásoztatta egyre növekvő élőholt légióit. Bár a Lidérckirály kiterjesztette befolyását a vidék fölött, egy árnyékba húzódó birodalom ellenállt hatalmának. Azjol-Nerub ősi, földalatti királysága - amelyet egykoron egy gonosz, humanoid alakú pókokból álló faj alapított - elküldte elit harcosait, hogy támadják meg a Jégkorona erődöt és vessenek véget a Lidérckirály őrült hatalmának. Ner'zhul csalódottan tapasztalta, hogy a gonosz nerubiánok immunisak voltak nem csak a járványra, hanem még telepatikus képességeire is.