Arthas árulása és Uther halála után Lordaeron paladin rendje, az Ezüst Kéz Lovagjai (Knights of the Silver Hand) feloszlott. Tagjai vezető nélkül próbáltak szembenézni a veszedelmes és egyre elterjedtebb járvánnyal (plague) és a nyomában érkező élőholtakkal. Néhányan elmenekültek Lordaeronról és távoli tájak felé hajóztak, mások magányos harcosként az otthonukat védték. Páran azonban egy új rendet kívántak létrehozni, amelynek célja az élőholtak és a Falka (Scourge) megállítása volt. Ezek között volt a Szent Fény korábbi papja, Isillien, Abbendis főtábornok lányával, Brigitte-tel, a legendás fegyver, a Hamuhozó (Ashbringer) tulajdonosa, Alexandros Mograine és fia, Renault, a száműzött paladin, Tirion Fordring fia, Taelan, valamint Saidan Dathrohan.

Így született meg a Skarlát Keresztesek (Scarlet Crusade) rendje, amelynek főhadiszállása kezdetben a Taelan által rendelkezésükre bocsátott Otthonos-szurdok (Hearthglen) volt. Innét indítottak támadást a Keleti Járványföldekre (Eastern Plaguelands), amelynek során Abbendis főtábornok meghalt, Saidan Dathrohant pedig megszállta a rémúr Balnazzar. A támadás során legelőször Fairbanks Főinkvizítor esett el, de nem halt meg, csak a halott tetemek kupacának aljára került. Amikor Balnazzar rávette Renault-t, hogy ölje meg apját, Alexandrost, Fairbanks fültanúja volt Renault árulásának. A rend ekkor lassan elindult a lejtőn lefelé. A szervezet tagjai a sok halál és pusztulás láttán fanatikusakká kezdtek válni: már nemcsak az élőholtakat ölték meg, hanem azokat is, akik élőholtnak tűntek, akikből élőholtak válhatnak, akik szimpatizáltak esetleg az élőholtakkal és a belőlük alakult új csoporttal, az Elhagyottakkal (Forsaken). Ehhez hozzájárult Isillien főpap felfedezése, hogy az élőholtak élőknek tudják álcázni magukat egy ideig. A főpap ezentúl inkvizítorként vallatta a gyanús egyéneket, és az ő szemében mindenki gyanús volt. A rend tagjai buzgalmukban nem vették észre, hogy ugyanazon a sötét úton jártak, amely Arthast is a pusztulásba vitte. A szervezet néhány tagja észlelte társaik fanatizmusát, és a Skarlát Keresztesekből kiválva az újonnan alakult Ezüst Hajnalhoz (Argent Dawn) csatlakoztak. A Reanult árulását hirdető Fairbankset a közvélekedés szerint a keresztes lovagok megölték, miután a járvány jeleit kezdte mutatni magán.

Stratholme-ban az elfoglalt erőd-katedrálisban, a Skarlát Bástyában (Scarlet Bastion) Dathrohan Nagykeresztes Lovag (Grand Crusader) egy elit csapatot szervezett a renden belül, akiket Karmazsin Légiónak (Crimson Legion) hívtak. Ez a terület a Skarlát Keresztesek legszentebb helye volt, mivel ebben az épületben alakultak meg és esküdtek fel céljukra. A Stratholme-ot támadó kalandorok az itteni Skarlát Keresztesekkel is szembekerültek. Végül legyőzték Saidan Dathrohant, akinek testéből előjött az addig őt megszálló rémúr, Balnazzar.

Néhányan azonban továbbra is hittek abban, hogy a Skarlát Keresztesek jó célt szolgálnak. Talán emiatt is volt lehetséges, hogy követük volt Crowley testvér (Brother Crowley) személyében Viharváradban (Stormwind). A testvér Anton testvérrel állt kapcsolatban, hozzá küldte a Szövetség azon katonáit, akik érdeklődést tanúsítottak a rend céljai iránt. Anton testvér Kietlenföldén (Desolace) tevékenykedett, mivel a Csontok Völgyében (Valley of Bones) rejtélyes módon megjelentek az élőholtak. Azokat a kalandorokat, akik alkalmasnak bizonyultak, Délipartra (Southsore) küldte Raleigh-hez, a Hívőhöz. Úgy látszik, Anton testvér nem tudott arról, hogy Raleigh már nem tartozott a Skarlát Keresztesekhez, és arról sem értesült, hogy milyen fanatikusokká váltak társai. Raleigh sajnálkozva jegyezte meg, hogy úgy tűnik, a testvér még mindig hisz azoknak az őrülteknek az elképzeléseiben. Ahelyett, hogy a hozzá érkező kalandorokat bevezette volna a rendbe, arra kérte őket, hogy segítsenek elpusztítani a szervezet korrupt vezetőit, így talán a rend is megtisztulhat.

A Skarlát Keresztesek tevékenységét látva a száműzetésben élő Tirion Fordring aggódott fiáért és azért, hogy mennyire behálózta őt a szervezet. Sikerült is kétségeket ébreszteni Taelanban, aki Otthonos-szurdokban Isillien Főinkvizítorral irányította az itteni egységeket. Taelan kérdőre vonta Isillient, a harcuk során azonban a Főinkvizítor megölte a fiút. Tirion sajnos későn érkezett a helyszínre, és csak bosszút állni tudott Isillienen és az itteni elit harcosokon fia haláláért. Ez volt az a pillanat, amikor Tirion elhatározta, hogy visszatér a száműzetésből és egy új rendet fog létrehozni.

A Skarlát Bástya eleste, valamint Otthonos-szurdok elvesztése után a rend jórészt csak a Keleti Járványföldeken maradt fenn a Skarlát Enklávénak (Scarlet Enclave) nevezett területen, amely a fővárosból, Tyr Kezéből (Tyr’s Hand), Oltalomfalvából (Havenshire) és Új Avalonból állt. Hamarosan azonban a Falka elit serege, az Ében Penge (Ebon Blade) építette ki bázisát Acherusból, és támadta meg a településeket. A Skarlát Kereszteseket vezető Brigitte Abbendis álmot látott, hogy el kell hagyniuk ezt a területet, és Északszirten (Northrend) kell tovább folytatniuk tevékenységüket. Ezt az átkelést és megújhodást nevezte a rend a Karmazsin Hajnalnak, és innentől új nevet vettek fel: ők voltak a Skarlát Rajtaütés (Scarlet Onslaught). Északszirten az Új Otthonos-szurdoknak (New Hearthglen) nevezett helyen állították fel főhadiszállásukat, és itt csatlakozott hozzájuk a korábban halottnak hitt lovag, Nyugatiszél Barean (Barean Westwind). A Horda és a Szövetség tagjai azonban nem nézték jó szemmel a hírhedt Skarlátok tevékenységét, ezért megölték vezetőjüket, Brigitte Abbendist. Nyugatiszél Barean megúszta a támadást, és a rejtélyes, „Majd találkozunk a Jégkoronában (Icecrown)” felkiáltással hagyta ott a többieket. A Jégkorona Citadella elleni támadás során valóban találkoztak vele ismét: kiderült, hogy igazából nem is Nyugatiszél Barean ő, hanem a rettegett rémúr, Mal’Ganis, akivel ezúttal remélhetőleg örökre végeztek a kalandorok.

A Lidérckirály (Lich King) halála és a Kataklizma óta a rend végnapjait éli. Lordaeronban immár az Ezüst Keresztesek (Argent Crusade) a legerősebb katonai szervezet. A Skarlát Keresztesek nagyrészt elveszítették összes korábbi területüket, jórészt a Skarlát Kolostor és egy-két tábor maradt a kezükön, miután Stratholme-ban immár Balnazzar rémúr saját képében garázdálkodik. A rend tagjainak egy része átpártolt az Ezüst Keresztesekhez, vagy más frakciókhoz. Akik megmaradtak, azoknak is egy jelentős része azzá vált, amitől mindig irtózott: élőholttá. Nemcsak Lilian Voss jutott erre a sorsra, hanem a Tyr kezében, Oltalomfalvában és Új Avalonban maradt tagok is.

Emellett Stratholme-ba az immár előbújt Balnazzar garázdálkodott tovább és megölte a maradék lovagokat is. Mindezt azért, hogy utána nekromantikus képességei felhasználásával élőholtként támassza fel az egykori lovagokat, akikből új sereget toborzott: ők lettek a Feltámadottak (The Risen), akik a Falkához hasonlóan értelem nélküli zombiként szolgálták urukat. Céljuk a Járványföldek elfoglalása volt a Lángoló Légió javára, ezt azonban Azeroth hősei megakadályozták, amikor immár véglegesen leszámoltak a rettegett rémúrral.

A Skarlát Keresztesek azonban továbbra is veszélyt jelentettek. Élőholtként is ugyanolyan elszántsággal küzdöttek mindenkivel szemben, mint korábban. Már nemcsak egyes magánszemélyek kérték a kalandorok segítségét, hanem a Horda és a Szövetség egyaránt olyan fenyegetésnek érezte, amelyet meg kellett szüntetni. Az Elhagyottak támadásait a Skarlát Kolostor ellen Velonara Sötét Íjász (Dark Ranger Velonara) irányította.

A Szövetség seregét egy egykori keresztes lovag, Joseph, a Megvilágosodott (Joseph, the Awakened) vezette, aki célul tűzte ki, hogy az eredeti elképzelések mentén megreformálja a rendet. Először a Sírkertben (Graveyard) az újoncok kiképzését végző Vishas Vallató és Thalnos Vérmágus (Blood mage) eltávolítása volt a feladat. James Vishas az egyik legkegyetlenebb tagja volt a rendnek, aki különös örömet lelt az élőholtak megkínzásában. Az egykori vérelf mágus, Thalnos pedig immár élőholtként őrködött a Syrkert felett. Ez meglepte és megrendítette Joseph-et, hiszen a Skarlát Keresztesek szent helyén és éppen egy skarlát keresztes… A következő célpont a könyvtárban található Doan arcanista volt, aki az arcane mágia használatába vezette be az újoncokat. Joseph szerint azonban a Szent Fény az egyetlen igaz út, és aki letér erről az ösvényről, azt meg kell ölni. A katona egyre meagabiztosabbnak tűnt.

Mikor legközelebb találkoztak a kalandorok Joseph-fel a Páncélteremben (Armory), addigra már az Esztelenként emlegették őt. Ezúttal a Skarlát Keresztesek bajnokát, Heroldot akarta megöletni, aki szerinte nem igazi bajnok, az csak egyedül ő lehet. Emellett arra képezi ki a katonáit, hogy mindenkit megöljenek, ne csak az élőholtakat. Josephen mintha a paranoia jelei kezdtek volna megmutatkozni. Idegesen magyarázta, hogy neki és társainak muszáj volt megölniük a Skarlát Lovagokat. Herold halálával ki is nyilvánította magát a Skarlát Keresztesek új Bajnokává.

A Katedrálisban aztán már egy elmebeteg Joseph várta a Szövetség kalandorait. Magában beszélt, és állította, hogy a Kolostor vezetői, Renault Mograine és Fehérsörény Főinkvizítor nem fogadják őt el a Skarlát Keresztesek új bajnokaként. Természetesen ezt nem fogadhatta el, ezért meg kellett ölni a vezetőket. Habár Mograine volt a Skarlát Keresztesek katonai irányítója, a Skarlát Kolostor igazi vezetője azonban nem Renault Mograine volt, hanem egy nő, az új főinkvizítor, Fehérsörény Sally (Sally Whitemane). A nő, aki elveszítette minden kapcsolatát a realitással, utasítást adott, hogy bárkit megöljenek, aki nem tagja a Skarlát Kereszteseknek. Az őrült Joseph pedig utasítást adott, hogy öljék meg a nőt. A csata során Joseph táncot járt a harcolók körül, majd kijelentette, hogy újra fogja alakítani a rendet, és gondja lesz az Elhagyottakra és a Falkára egyaránt. Tervei között szerepelt Aljaváros (Undercity) leigázása, amelyből egy igazi Skarlát Paradicsomot fog majd varázsolni. A megfáradt harcosok saját gondolatai kuszaságában hagyták Josephet.

A Skarlát Kolostorban a két frakció támadásának vezetőin kívül egy meglehetősen fura figura is járt: egy Dominic nevű élőholt, aki a Szövetség tagjaival is hajlandó szóba állni, mivel állítása szerint egyetlen mestert sem szolgál. Mindössze három dolgot kért a kalandoroktól: szerezzék meg neki A Bukás Rövid Összefoglalása (Compendium of the Fallen) című művet, öljenek meg pár élőholt keresztes lovagot, valamint végezzenek a halottnak hitt, azonban egy rejtekszobában tartózkodó Fairbanks-szel. Ezeket a megbízásokat feltűnően titkolózva adta, és nem felejtette el emlékeztetni a neki segítőket, hogy mindez maradjon titokban és ne beszéljenek róla senkinek. (Jelen sorok írója is fővesztés terhe mellett meri feltárni a történetet).

Vajon ki lehet ez a rejtélyes alak? Dominic egy gázmaszkot is visel, amelyet utoljára az Elhagyottak Királyi Patikus Társaságától (Royal Apothecary Society) láttunk. Kel’Thuzad könyve, A Bukás Rövid Összefoglalása röviden leírja, hogy az élőholt járványt hogyan kezdte el Kel’Thuzad terjeszteni Lordaeronban. Miért lehet fontos számára ennek a könyvnek a megszerzése? És miért akarja megölni a jámbor, senkit sem bántó Fairbankset? Fairbanks két fontos eseménynél volt jelen: Renault árulását hallotta, amikor megölte apját, valamint ott volt, amikor Alexandros Mograine először megmutatta az ork boszorkánymestertől szerzett sötét kristályát, amely később a Hamuhozó alapjává vált.

Vannak, akik szerint Dominic egy Elhagyott, aki egy újabb puccsot próbál megkísérelni Sylvanas ellen. Mások szerint a Falka kémje, és a Falkát szeretné megreformálni. Vannak vélemények, amelyek szerint Dominic az Alkony Pörölyének (Twilight’s Hammer) ténykedik, mivel ők is ki akarják használni az élőholtakban rejlő lehetőségeket. A legmerészebb teória azonban a következő: Dominic valójában az álruhás Sylvanas. A Banshee Királynőtől nem áll messze, hogy álruhában járkáljon, ahogy azt Andorhal esetében is láttuk. Kel’Thuzad könyve szintén érdekelheti az újabb és újabb élőholtak csatlakozása miatt. Egyelőre csak remélni tudjuk, hogy a jövőben is szerepet fog kapni ez a rejtélyes figura.

A Skarlát Keresztesek végnapjaikat élik. Az őrült Joseph vezetésével még tartják a Skarlát Kolostort, ám csak idő kérdése, hogy az ő játszadozásának is véget vessenek Azeroth lakói. A szervezet szomorú példája annak, hogy a dicső cél nem feltétlenül jár együtt a dicsőséggel. A Skarlát Kereszteseket árulás, fanatizmus, a gonosz befolyás jellemezte. Vannak, akik szerint nem pusztán saját hibájukból. Elsősorban Balnazzar befolyását szokták felhozni, hogy ő a Lángoló Légió céljaira akarta fordítani a szervezetet. Mások Mal'Ganis befolyását emlegetik. Emellett azonban más is befolyásolhatta őket. A válasz talán magában Tirisfalban és a Skarlát Kolostorban rejlik...