Vörösgerinc-hegységnek (Redridge Mountains) hősökre van szüksége! A felhívásra Perethor, a paladin a területre siet, ahol egy kis gnoll támadás leverése után újra össze kell hoznia a Bravo Század vidám tagjait, hogy legyőzzék a Feketeszikla (Blackrock) orkokat.

Vörösgerinc-hegység hőst kíván!
Bár a helyzet itt is elég szörnyű, a régió más területei szó szerint rengenek a nagy földmozgástól.
Kaptam egy jelentést Parker Őrkapitánytól Vörösgerinc-hegységből, ami az Elwynni Erdőtől keletre fekvő tartományunk. Egy hős segítségét kéri.
Mi is annyira kevesen vagyunk itt, hogy nem engedhetem meg magamnak, hogy több katonát küldjek oda. Ránéznél Parkerre és hogy mire van szüksége? A Három Szöglet tornyának tetején találod őt.



Ezt a felhívást olvasta el Perethor, az ember paladin, aminek hatására elhatározta, hogy majd ő segít megoldani a problémákat, ezért rögvest a Három Szöglethet lovagolt. Parker kapitánynak elsősorban a gnollokkal gyűlt meg a baja, akiknek az aktivitása megháromszorozódott az elmúlt két hétben. Az is lehet, hogy egy támadást terveznek Tóvidék (Lakeshire) ellen. Ezért információkat kért a gnoll táborokból. Perethornak sikerült ellopnia három értékes dokumentumot is: a Gnoll Haditervet, a Gnoll Parancsot és a Gnoll Stratégiai Útmutatót.

Gnoll Haditerv
1. lépés: ÖLJ
4. lépés: Aludj?
2. lépés: EGYÉL
1. lépés: Pukizz

Gnoll Parancsok
Ti innét lentről támadtok!
Mi innét fentről!
Találkozunk középen a humik városában.
- Yowler fia Yowler

Gnoll Stratégiai Útmutató
< Ez a dokumentum üres.>
<Javítva. Ezt a dokumentumot WC-papírnak használták.>

Parker Kapitány egy csöppet meglepődött, hiszen sok Yowler nevű gnollt megöltek már, szóval az eredeti Yowlernek úgy tűnik, hogy akár száz fia is volt. Mindenesetre most EZT a Yowlert kéne megölni, de a legfontosabb, hogy értesítsék a fejleményekről Solomon Rendőrbírót.

Perethor útnak is indult Tóvidék felé, közben gyönyörködött a környékben. Csodák csodájára öt év munka után elkészült a híd az Örökkényugodt Tó (Lake Everstill) felett! Bár egy kis probléma most is adódott: láthatólag az egyik Nagy Építőgép a földre szorította Oslow Művezetőt és hat hídmunkás próbálta kiszabadítani Marris Marsall vigyázó szemei alatt. Perethor azonban a Városházába sietett, ahol szintén változások történtek: az emberek úgy látszik, hogy megunták rendőrbírájuk tehetetlenségét, ugyanis hosszú sorokban kígyóztak előtte, hogy elmondhassák panaszukat.



Solomon Rendőrbírónak is feltűnt a gnollok tevékenysége, hiszen egyre több polgár tűnik el. Az akcióhoz a murlocok által ellopott, majd visszavett gnómkódert is bevetették, hogy Perethorral a helyszínen is tudjanak beszélni. Az első feladat a gnolloktól bizonyos nyakörvek beszerzése volt, amelyekkel bűnösségüket lehet igazolni. Perethor, miközben a gnollokkal küzdött, egy piszkos dokumentumra bukkant, amely elég furcsa helyesírással íródott és mintha egy darabot is kiharaptak volna belőle:

„Yowler testvérei, hallgass Mocsokmancsot (Dirtpaw)! Mocsokmancs varázsgömböt kap az orkok! Mocsokmancs irányít ETTIN dolgok! Mocsokmancs széttör humikat! Szerezz Mocsokmancs Mancs-o-gráfot Rethban Barlang! Barlang nyugatra, kanyonba rejtett!

Perethor a barlangba sietett, ahol megbízása szerint megölte Ardot, majd megszerezte az említett varázsgömböt. Ezzel irányítani tudta a közelben ólálkodó ettint. A paladin kapva-kapott az alkalmon, ezért az ettin segítségével kiszabadította Oslow Művezetőt szorult helyzetéből. A gnómkóderen keresztül tájékoztatta Solomont a fejleményekről és arról, hogy ork leveleket is talált a környéken. A rendőrbíró szomorúan állapította meg, hogy gyűlölt ellenfeleik, a Feketeszikla orkok ismét megjelentek, ráadásul szövetkeztek is a gnollokkal és támadást terveznek Tóvidék ellen. Az egész összeesküvős főszervezője Yowler, aki valahol a Vörösgerinc-kanyonban rejtőzködik és nála lehetnek az ork invázió tervei is. Perethor teljesítette is a küldetést, és a tervekkel együtt visszatér Somonhoz, aki így kiált fel, miután elolvasta azokat:

- Egy árnyékban rejtőzködő csapat?! A pokolba ezekkel az átkozott orkokkal! Az invázió terve szerint keleten egy nagy létszámú ork és gnoll sereg áll. Úgy tűnik, hogy a Feketeszikla tábornok, Gath’Ilzog a seregeit Tóvidéken keresztül egyenesen Viharváradnak akarja vezetni! Nekünk befellegzett! Talán az lenne a legjobb, ha elrendelném Tóvidék teljes kiürítését, mielőtt az orkok idemasíroznának. És pont akkor, amikor végre befejeztük azt az átkozott hidat! Milyen remény maradt még?
A közelben álló Troteman ezredes csöndesen közbeszólt:
- Van remény, Solomon.
- Milyen remény, ezredes? Mi menthetne meg minket a küszöbön álló támadástól?
- 248 egymást követő szolgálatot teljesített az Első, a Második és a Harmadik Háborúban. Öt évvel ezelőtt egy zászlóaljnyi koszos malacszopó Feketeszikla ork fogta el. Megkínozták és a fiatal ork harcosok vizelőedényként használták. ÖT ÉVIG. JOHN J. KEESHAN.
- Keeshan életben van? – kérdezte meglepetten Solomon. – Azt hittem, meghalt.
- Életben van és számkivetettként él Tóvidékben már öt hónapja. Vagy Ön nem vette ezt észre? De elég a fecsegésből. Itt emberéletekről van szó!

Troteman ezredes félrevonta Perethort, és tájékoztatta őt a helyzetről. Ennek a Keeshannek a segítségére van szükség ahhoz, hogy ezt az inváziót megállítsák. Elmondta, hogy Keeshan a Tóvidéki Fogadó földalatti harcosok klubjában szokott küzdeni.



A paladin felkereste a kiváló harcost, aki azonban kijelentette, hogy nem hajlandó senkinek sem segíteni semmilyen jó ügyben, hiszen a legutóbbi alkalommal is ork WC-ként végezte. Troteman ezredes azonban nem akarta ilyen könnyen feladni. Szerinte két dologgal lehet majd rávenni Keeshant az együttműködésre: az egyik, ha visszaszerzik az ork börtönben maradt íját és túlélő kését, amelyet jelenleg Murdunk és Homurk birtokol. A másik, ha a régi harcostársait, akiket szintén a Feketeszikla orkok tartanak fogva, is ráveszik, hogy vegyenek részt a harcokban.

Perethor ezután elindult Alther Malomjába, ahol miután megölte Murdunkot és Humorkut, megtalálta egy ketrecbe zárva Messnert, Keeshan egyik cimboráját. Miután megszerezte a ketrec kulcsát, Perethor sikeresen kiszabadította Messnert, akit tájékoztatott is az ezredes tervéről. Messner így válaszolt:

- Mi mind Keeshannak köszönhetjük az életünket. Vagy százszor megmentette már a hátsó felünket. Amúgy mi újság Tóvidék hídjával? Befejezi valaha is Oslow? Asszem Dalaranba fogok menni, miután itt végzünk. Segítek, hogy megint felrepüljön a város és fönt lebegjen. Megvannak az előnyei annak, ha az ember varázsló, de a mosásköltségek az eget verik.
Nem tudom, hogy Krakauer és Danforth merre van, de Jorgensent a Render Táborban tartják fogva egy ugyanilyen ketrecben, mint engem. A kulcsot egy kőszívű boszorkány, Utroka, a Kulcsárnő őrzi, őt kell megölnünk.

Közben a gnómkóderen keresztül Troteman ezredes arra kérte Perethort, hogy szerezze meg Keeshan fejpántját és a feleségétől rámaradt jádeköves amuletjét, amelyeket szintén Render Táborában őrizgetnek. A paladin Messnerrel együtt a táborba ment, ahol először a Kulcsárnőt ölték meg, majd a táborhely felkutatásával megtalálták a Keeshannek feltehetően fontos tárgyakat. Ezt követően megtalálták Jorgensent, aki a goblin alkimistával, Tickyvel osztozott egy ketrecen. Miután kiszabadították, Jorgensen így szólt:

- Tudom, hogy hol tartják fogva Krakauert és Danforthot. De sietnünk kell, ugyanis már előkészítették őket a feláldozásukra! Krakauer a szeletelő rész tetején van. Az orkok és Gurubashi boszorkánydoktort hoztak, aki egy fekete mágiás szertartást fog bemutatni rajta. Meg kell ölnünk ezt az orkot és ki kell szabadítanunk Krakauert!

Útközben Render Sziklája felé Messnertől és Perethortól érdeklődött:

- Úgy hallottam, hogy Thrall otthagyta a Hordát. Ez igaz? Gyengének érzem magam. Gyengébbnek, mint általában. Mintha a Fény kevésbé lenne erős ezen a héten. De lehet, hogy csak valami, amit ettem. Az ork kajáktól mindig hasmenésem van. Valószínűleg én vagyok a csapat legfontosabb tagja, mivel én paladin vagyok. El sem hiszem, hogy újra összeáll a régi csapat. Ezt mind neked köszönhetjük, Perethor.

Ahogy beléptek a barlangba, jobbra fordultak. A barlang végén meg is találták Tarakot, a troll boszorkánydoktort és Krakauert, előttük egy Feketeszikla Koporsó volt. Mikor megölték a trollt és kiszabadították újabb társukat, Krakauer így kiáltott:

- Mi… Hol vagyok? Mi történt? Messner? Jorgansen? Ó, ISTENEM! Ki kell szabadítanunk Danforthot! Már lehet, hogy túl késő! Danforthot a barlang másik oldalán kínozzák. Nem lehet megmondani, hogy már most milyen állapotban van! Meg kell mentenünk őt. Barbarius Nagyúrnál van a kulcs.

Miközben Danforth megmentésére siettek, Krakauer is békésen beszédbe elegyedett a többiekkel:

- Szóval mi történt azzal a dögös kis numerával Viharváradban? Lady Prestornak hívták. Keeshan egy jó ember, Perethor. Bármelyikünk az életét adná érte. Ha ennek az egésznek vége, vakációzni megyek. Különös. Fáj a fenekem. Nem tudom, mitől. Na, várj csak, amíg az orkok meglátnak minket. A Bravo Század újra működik!

A csapat közben megtalálta Barbarius Nagyurat, könnyedén elintézték, és a fellógatott Danforthot is kiszabadították. Az újabb hős meglehetősen bosszúsnak tűnt:

- Már rohadt sok ideje várok, hogy ti nyavalyások felbukkanjatok! A karom is kezdett elfáradni. Nem tudom, hogy te ki vagy, uram – fordult Perethor felé – de minden tiszteletét és csodálatát kivívtad a Bravo Századnak. Megmentettél mindnyájunkat és egy rakat orkot is kinyírtál akció közben. Most mi tartozunk neked ezzel a szívességgel. Ha visszatérünk, megkeressük Johnnyt. Ha a Bravo Század újra akcióba lendül, ezeknek az orkoknak esélyük sem lesz.

 A Tóvidék felé vezető úton Danforth Perethorral barátkozott:

- Tudod, Keeshan feleségét a Feketeszikla orkok ölték meg. Soha nem volt már ugyanaz azután a nap után. Mintha a nap lenyugodott volna az ő életében. Sötétség maradt, ember. Színtiszta sötétség. Észrevetted már, hogy milyen szarkasztikusak az emberek itt, Vörösgerinc környékén? Néha legszívesebben fognék egy fáklyát, és felgyújtanám vele annak a tökkelütött Solomonnak a városházáját. Bravo Századnak hívtak minket. Messner a tűzmágia mestere. Minden barbecue-partyra hivatalos. Jorgansen meglehetősen érzelmes. Paladin, szóval vigyázz, hogy mit mondasz előtte, vagy te leszel az oka annak, ha sírni kezd.
- Igazán vicces, Danforth – szólt közbe Jorgansen.
- Tudjátok, mindig azon morfondíroztam, hogy miért hívják magukat orkoknak – folytatta Danforth. – Elég csúnya szó, nem igaz? Olyan szó, amit az ürülék leírására használnék. Például: A Pilgrim Jótékonysági vacsora után, egy nagy rakás szagos orkot eresztettem.
Ezen mindenki csak nevetett.
- Tényleg hiányoztál, Danforth – mondta Messner.



Troteman ezredes nagyon megörült a csapat láttán. Szerinte a régi bajtársak és szeretett tárgyai láttán Keeshan képtelen lesz nemet mondani a kérésre. A Szövetségnek szüksége van rá! Mire Perethor leért a harcosok klubjába, a Bravo Század már körül is állta Keeshant. Az edzett harcos tényleg nem tudott nemet mondani a felkérésre. Azt ajánlotta Perethornak, hogy tartson velük a harcban és találkozzanak a tó partján, ahonnan csónakkal fognak nekivágni az újabb kalandnak. Elérkezett az ork-ölés ideje.