Az Új Horda

Az elkülönítő táborok főparancsnoka, Setétláp Aedelas az ork foglyok felügyeletét a börtönerődből, Durnholde-ból látta el. Egy bizonyos orkra azonban különös figyelmet fordított: arra az árva gyermekre, akit mintegy tizennyolc évvel korábban talált. Setétláp kedvenc szolgájaként nevelte fel a fiatal orkot és a Thrall nevet adta neki. Taktikai ismereteket, filozófiát és hadművészetet tanított neki, sőt Thrall még gladiátor kiképzést is kapott. Mindeközben a korrupt főparancsnok az orkból egy fegyvert akart faragni saját céljaira.

Az Orkok Letargiája

Teltek a hónapok és egyre több ork foglyot zártak az elkülönítő táborokba. A táborok lassan már szűkösnek bizonyultak, így a Szövetség arra kényszerült, hogy új táborokat építsen az Alterac Hegységtől délre elterülő mezőkön. A növekvő számú tábor fenntartásához és ellátásához Terenas király új adót vetett ki a Szövetség tagjaira. Ez az adó, a határviták feletti politikai feszültségek mellett széleskörű felháborodást váltott ki. Úgy tűnt, hogy a törékeny paktum, ami a legsötétebb órájukban eggyé kovácsolta az emberek országait most bármely pillanatban semmissé válhat.

Grim Batol Csatája

Időközben a háborúdúlta délvidéken a Horda szétszóródott maradványai a puszta túlélésükért küzdöttek. Bár Pokoljáró Grom és a Csatadal klán elkerülte a fogságba esést, Hóttszemet és a Vérző Üreg klánt bekerítették, majd Lordaeronban az elkülönítő táborokba zárták őket. A sok emberéletet követelő lázadások ellenére a táborok őrparancsnokai hamarosan újra magukhoz ragadták az irányítást a rájuk bízott ádáz foglyok felett.

A Jégkorona és a Fagytrón

Kil'jaeden lehajította Ner'zhul jeges börtönét Azeroth világára. A gyémántkemény kristály tüzes csóvát rajzolt az éjszakai égre, majd becsapódott Északszirt (Northrend) távoli, jeges kontinensére és mélyen belefúródott a Jégkorona (Icecrown) gleccserbe. A fagyott kristály alakja eldeformálódott és átalakult a heves zuhanástól, immáron egy trónra hasonlított, Ner'zhul bosszúra éhes szelleme pedig ott kavargott benne.

A Lidérc Király Születése

Ner'zhul és követői beléptek a Kavargó Űrbe, arra az éteri síkra, ami összeköti a Nagy Sötét Végtelenben szétszórt világokat. Sajnos Kil'jaeden és démoni szolgái már vártak rájuk. Kil'jaeden, aki megesküdött rá, hogy bosszút áll Ner'zhulon annak korábbi büszke ellenállásáért lassan, végtagonként tépte szét az öreg sámán testét. Kil'jaeden életben tartotta a sámán szellemét, hogy Ner'zhul tudatában legyen teste megcsonkításának. Bár Ner'zhul könyörgött a démonnak, hogy engedje el szellemét és hagyja meghalni, a démon kegyetlenül azt válaszolta, hogy a Vérszerződés, amit hosszú idővel azelőtt kötöttek, még mindig érvényben volt és Ner'zhullal még mindig voltak tervei.

Draenor Inváziója

Warcraft 2X: Beyond the Dark Portal Ahogy a Második Háború tüzei lassan kialudtak, a Szövetség aggresszív lépéseket tett az ork veszély kordában tartására. Lordaeron déli részén számos nagy elkülönítő tábor épült az orkok fogvatartására. A lovagok és veterán Szövetséges harcosok által őrzött táborok nagyon sikeresnek bizonyultak. Bár az ork foglyok feszültek és csatára készek voltak, a táborok vezetői Durnholde börtönerődjében állomásozva erős kézzel tartották fenn a békét és a rendet.

Lordaeron Szövetsége

Warcraft 2: Tides of Darkness A viharváradi vereség után Lord Lothar összegyűjtötte Azeroth seregeinek maradványait és a tengeren átkelve visszavonult az északi királyságba, Lordaeronba. Biztosnak látszott, hogy ha nem állítják meg, a Horda az egész emberiséget leigázhatja, ezért a hét emberi királyság vezetői találkoztak és megegyeztek abban, hogy egyesítik erőiket, létrehozták hát Lordaeron Szövetségét. Majd' háromezer év óta először történt meg, hogy Arathor szétszórt országai ismét közös zászló alatt egyesültek. A Szövetség haderejének főparancsnoka Lord Lothar lett, aki felkészítette seregeit a Horda közelgő támadására.

IV. fejezet: A Horda és a Szövetség

A Fekete Kapu és Viharvárad eleste

Warcraft: Orcs and Humans Miközben Kil'jaeden felkészítette a Hordát Azeroth inváziójára, Medivh tovább küzdött saját lelkéért Sargeras ellen. Llane király, Viharvárad nemes uralkodója aggódva szemlélte, ahogy a sötétség lassan megfertőzte barátja lelkét. Megosztotta félelmeit Anduin Lotharral is, az Arathi vérvonal utolsó képviselőjével, akit főhadnagyának nevezett ki. Sajnos egyikük sem sejthette még, hogy a Medivhet lassan elnyelő örület micsoda rettenetet szabadít majd el.

A Horda Születése

Gul'dan és az Árnyék Tanács titkos irányítása alatt az orkok egyre aggresszívabbak lettek. Óriási arénákat emeltek, ahol halálra menő viadalokban tökéletesítették harci tudásukat. Ezidőtájt történt, hogy néhány klán főnöke szót emelt fajuk egyre mélyebbre süllyedése ellen. Egyikük, Durotan, a Hófarkas klánból figyelmeztette az orkokat, hogy ha így folytatják, a gyűlölet és a vérszomj teljesen bekebelezi majd őket. Szavai süket fülekre találtak, ahogy az erősebb főnökök, mint például Pokoljáró Grom, a Csatadal klánból az orkok élére álltak, hogy bajnokai legyenek egy háborúkat és hódítást ígérő új korszaknak.

3. fejezet: Draenor Végzete

Kil'jaeden és az Árnyék Paktum

Abban az időben amikor Medivh megszületett Azerothon, Kil'jaeden a Megcsaló, a Kavargó Űrben rejtőzött és tépelődött követői társaságában. A ravasz démonúr, mestere, Sargeras utasításai szerint a Lángoló Légió második azerothi invázióját tervezgette. Ezúttal nem akart hibázni. Kil'jaeden arra jutott, hogy szüksége lesz egy új seregre, amivel meggyengítheti Azeroth védelmeit még mielőtt a Légió egyáltalán a világra lépne. Ha a halandó fajoknak, mint az éjelfeknek és a sárkányoknak egy új fenyegetéssel kell szembenézniük, túl gyengék lesznek majd ahhoz, hogy igazi ellenállást fejtsenek ki, amikor a Légió inváziója megkezdődik.

Az Utolsó Őrző

45 évvel a Warcraft I eseményei előtt Aegwynn Őrző az évek során nagy hatalomra tett szert és Tirisfal energiáival jelentősen meghosszabbította életét. Naívan abban a hitben élt, hogy végleg legyőzte Sargerast, így folytatta a világ védelmezését a démon király talpnyalói ellen közel 900 éven át. Tirisfal Tanácsa azonban végül úgy döntött, hogy megbízatása a végéhez közeleg. A Tanács utasította Aegwynnt, hogy térjen vissza Dalaranba, hogy az Őrző hatalmát átadhassák egy új bajnoknak. Aegwynn azonban, aki mindig is bizalmatlanul tekintett a Tanácsra úgy döntött, saját maga választja ki utódját.

A Három Pöröly Háborúja

230 évvel a Warcraft I eseményei előtt Vasüllő Hegy törpjei hosszú évszázadokon át éltek békében. Településeik azonban lassan túlnőttek hegymélyi városaik korlátain. Bár a Nagy Király, Üllővár Modimus igazságosan és bölcsen uralkodott a törpök felett, három befolyásos csoport alakult ki a törp társadalomban.

Aegwynn és a Sárkányvadászat

823 évvel a Warcraft I eseményei előtt Miközben a hét ember királyság politikai ereje és a köztük folyó rivalizálás hol felerősödött, hol pedig meggyengült, az Őrzők folytatták a káosz elleni állandó harcukat. Számos Őrző váltotta egymást az évek során, de egyszerre mindig csak egy rendelkezett Tirisfal mágikus hatalma felett. A korszak egyik utolsó Őrzője az árnyék elleni küzdelem egyik leghatalmasabb harcosaként nagy elismerést vívott ki magának. Aegwynn volt ez a tüzes lány az emberek közül, aki sikeresen teljesítette a Rend próbatételeit és elnyerte az Őrző rangját. Aegwynn fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy levadássza és elpusztítsa a démonokat, ahol csak rájuk talált, de gyakran megkérdőjelezte a férfiak által uralt Tirisfal Tanácsának döntéseit. Úgy hitte, hogy a tanácsban ülő ősöreg elfeknek és agg embereknek túl merev gondolkodásuk volt és nem láttak elég messzire ahhoz, hogy a káosz elleni küzdelmet végérvényesen lezárják. A hosszú érvelésekhez és vitákhoz nem volt türelme, csak arra vágyott, hogy feletteseinek bebizonyítsa rátermettségét, ezért sorsdöntő helyzetekben gyakran inkább a dicsőség, mintsem a bölcsesség által kijelölt utat választotta.

A Hét Királyság

1200 évvel a Warcraft I eseményei előtt Strom továbbra is Arathor központja volt, de Dalaranhoz hasonlóan számos új városállam született Lordaeron kontinensén mindenfelé. Gilneas, Alterac és Kul Tiras voltak ezek az első városállamok és bár mindegyiknek saját szokásai és kereskedelmi hálózata volt, Strom egységesítő uralmát mind elismerték.

Vasüllő vára és a Törpök Felemelkedése

2500 évvel a Warcraft I eseményei előtt Az ősidőkben miután a Titánok elhagyták Azerothot, gyermekeik, a földszerzetek folytatták a világ mélységeinek formálását és őrzését. A földszerzetek nem igazán törődtek a felszínen élő fajok ügyes-bajos dolgaival, csak az éltette őket, hogy felderítsék a föld sötét mélységeit.