A hotelszobában fekve már egyáltalán nem tűnik annyira horrornak a 12 órás repülőút, de a gépen ezt még másként gondoltuk...

Ám kezdjük az elején...
NewsBot Kb 3 hónapja kezdte szervezni a Raidin' USA nyereményjátékot, és számos jogi (nem hiszitek el mennyire bonyolult a Blizz-el bármit leszervezni, és nagyon későn kaptuk meg a hozzájárulást), gazdasági (mert kellett szponzorokat találni, mivel a Blizz csak a belépőket biztosította, az utazási és egyéb költségeinket nem), és szervezési (beutazási engedélyek, szerződések, hotel, autó bérlés, stb...) nehézség után, nagy nehezen (talán az utolsó pillanatban) sikerült meghirdetni a játékot.

Végül a rövid idő ellenére is többen jelentkeztetek a játékra mint számítottuk, és a helyes válaszok aránya is elég magas volt, így bevallom kicsit izgultunk, mi lesz a közjegyzőnél a sorosláson, vajon egy HC gamer, esetleg egy újságíró, vagy egy Vérpisti, ne adj Isten egy olyan játékos nyeri az utat, aki nem is WoW-ozik... (mondanom sem kell, hogy a kiírásból kifelejtettük a törtszerveres kitételt - meg is kaptuk érte a fejmosást, de szerencsére már túl vagyunk rajta)

Aztán egy hete a közjegyző előtt a szerencse Painkiller7-nek kedvezett, akiről addig semmit nem tudtunk. Nem aktív fórumozó, sosem kellett Wolvie-nak a fejére koppintania egy-egy beszólásáért, az armouryból pedig az derült ki, hogy nincs is 80-as karija, de végül igazolta, hogy van, csak az armoury link volt ferde.

A személyes találkozásig azon rettegtünk, hogy a Painkiller7 név vajon kit takar, egy csöndes sorozatgyilkost, egy erőszakos felforgatót, aki miatt lesittelnek mindannyiunkat az USA-ban, vagy valaki olyan embert, akivel szívesen utazunk és BlizzCon-ozunk együtt...

A sorsolás utáni telefonos kontaktálásnál azért az kiderült, hogy félelmeink alaptalanok voltak - egy tömeggyilkosnak nem csuklik így el a hangja, amikor megtudja, hogy ő a szerencsés nyertes.

Tegnap pedig amikor beültünk a taxiba, és Ferihegyre vettük az irányt, Chio és én beláttuk, hogy nem is Painkiller7 a legszerencsésebb, hanem mi ketten, hogy egy olyan utitársat kaptunk személyében aki miatt nem kell aggódjunk, nem fogunk California nyirkos börtöneiben senyvedni (hacsak... ).

Az utazás elég fársztó volt, 13 óra körül indultunk Ferihegyi griff kikötőből, és némi Párizsi repülőtéri kalamajka után (késett a csatlakozás, már csak ránk várt a californiai gép) 12 óra utazás után érkeztünk meg LAX-ra, LosAngeles main repterére (Grönland feletti flight path-en - amúgy isteni fotókat csináltunk fentről a jég és hó fedte sziklákról, ha lesz időm, feldobom).

A leszállás után másfél óra alatt megbirkóztunk a vám és bevándorlási hivatal akadálypályájával, és rohantunk a bérelt autónkért. Innét a borzalmas közlekedésben (melyik barom találta ki, hogy az index pirosan villog?) 1 óra kocsikázással az éjszakában, megtaláltuk a hotelt (süppedős szőnyegek, stb... sokkal jobb mint vártam). Éjfél körült sikerült végre ágyba kerüljünk egy fárasztó nap után.


Most reggel 6 óra van, hamarosan eligazítás és reggeli, aztán megyünk és beraideljük a Convention Centert. 

Ha valaki megkérdezné, hogy milyen Amerika, most annyit mondanék: nagy, gyors, fantasztikus, és, hogy fáradt vagyok . Meglátjuk mit gondolok majd este, ha túl leszünk az első napon...

Képek, stb... hamarosan...