Mindannyian részesei vagyunk egy vagy több online közösségnek, és talán legtöbben a WoW-ban is tartozunk egy klánhoz, akikkel lehetőség szerint közösen töltjük el szabad perceinket. Ma egy kicsit mindenki mesélhet a saját guildjéről!
Nagyjából 5-6 éve tevékenykedem Guild Masterként, és bár számtalanszor megbántam ebbéli elhatározásomat, ezrével éltem meg olyan pillanatokat is, amikért bőven megérte. "A kezem alatt" kötődött rengeteg barátság, több szerelem, háború és béke egyaránt - de mindegyik alkalom egy önálló történettel gazdagított engem és az egész csapatot, mint közösségi lények. Az online játékok egy olyan szegmense a klánosdi, amit soha nem cserélnék el semmire!
Lefogadom, hogy mindannyiótok guildjében vannak fura szokások, vicces történetek, "ha nem lenne ki kéne találni" személyiségek. Szeretném, ha a kommentek között ma erről beszélgetnénk: mi volt a legutóbbi csoportos röhögés tárgya? Mivel ütitek el főleg az időt - mythic dungeon, mythic raid, esetleg PVP? Mióta van együtt a csapat magja? Van-e online kötődött szerelem? Saját szleng, saját babonák, saját kabala állat? Meséljetek, alig várom a sztorikat!
Az én guildem a legjobb, mert...
Szóval! 12 éves voltam amikor elkezdtem a játékot(te szent Isten, 8 év)
Az első guildem olyan semmilyen volt, de élmény volt velük leverni az első estén Loot Reavert. A második.... öcsém, olyan csapatot sehol nem találok már. Összesen ha voltunk 30-35-an akik aktívan játszottak, de mind olyan akikben lehet bízni és minden raiden ott voltak. A legtöbben 20on évesek voltak pár "veterán" 3 harminc feletti, magyarok mind. Én meg mint pelyheskuki nem akartam kilógni, így azt hazudtam 21 vagyok. Értelmes létemre be is vették és mivel akkor még mikrofon nem volt, nem is gyanakodhatta ka hangomra. Bár visszatérő poén volt, hogy biztos csak azért nem beszélek, mert egér hangom van, azzal folyton szívattak
Az én guildem a legjobb, mert... csak.
Képtelenség pár mondatban vagy akár egy kisregényben is összefoglalni azt a rengeteg élményt, amit 10 év jelenthet egy klánalapító, klánvezér számára.
Sokszor anekdotázgatok raidvezetés közben, de most, hogy ki kéne emelni egy valamit nem tudom, mi lehetne az. Ha csak a "ha nem lenne ki kéne találni" tagokra próbálok meg visszagondolni akkor is pillanatok alatt a 10 ujjam végére jutok és még a vanillánál se jutok tovább az időben. Szerencsére a mai napig jónéhányan itt vannak velünk akár ingame akár a klán fórumán.
Talán nem nagyképű dolog azt mondani, hogy a legtöbb régi motoros egészen biztos, hogy hallott már rólunk a két klánfilmünk vagy a warcraft történelem fordításunk révén, úgyhogy most nem ezeket emelném ki....
...hanem azt, amikor az ízig-vérig allis OoW hátrahagyta a laggnarost és egy rövid időre hordásnak állt:
https://www.youtube.com/watch?v=33hqS6yz2Lw
És persze a szerver első Atieshének legendáját:
https://www.youtube.com/watch?v=m1zijcSobvQ
Emlékezetes élményeink közé tartozott az, amikor a Ragnaros EU közösség megválasztott minket a szerver legjobb klánjának (az első klánfilmünk sokkhatása alatt, de ezt már sose törölhetik le magukról
http://www.engadget.com/2012/02/23/tipster-unearths-treasure-chest-of-classic-wow-raiding-memories/
Persze a WoWhu interjúnak is legalább annyira örültünk ám!
http://www.worldofwarcraft.hu/node/2361
Sokszor gondolkodom azon, hogy mi lenne másképp, ha annakidején nem vágunk bele. Biztos, hogy egészen más lenne sok dolog az életemben, hogy egy korábbi kommentre reflektáljak nem lehettem volna ott tegnapelőtt két klántag lagziján. És noha gyökeresen nem lenne más az életem, hisz amúgy is gamer voltam és szerintem az is lennék, mégis tudom, hiányozna, nagyon is és nagyon remélem, hogy még 10 év múlva ugyan itt egy hasonló témához tett hozzászólásomat még mindig úgy írhatom majd alá, hogy:
Pio, a Fény lovagja, az Order of Watchers klánvezére