League of Champions jelenleg nem klán csak klánocska elvileg pvp klánnak indult de sajnos alapító kilépett...stb.
Ha esetleg Bloodscalpon magyarok között lenne igény egy ilyen klánra várom a jelentkezést: Cranky, Rottenfury, Wondom egyenlőre.

A Beasts of Hungary a vashj serverről átköltözve a RAGNAROS serveren folytatja tovább a játékot.
Még mindig van tagfelvétel a klánba, szinttől függetlenül.

Információ itt => www.boh.uw.hu

A Soul Of Hungary főnix madárhoz hasonlatos guild. Két szálról indítanám a történetét, az egyik azoknak a karaktereknek a története, akiket ma csak alapítóknak hívunk, a másik meg az enyém.

Amennyit tudok az alapítókról, az nem sok, ha információim nem tévesek a Ragnaros szerveren a hordával játszottak, és a nyár közeledtével ki akarták próbálni a Szövetséget is, így egy nagyobb baráti társaság kiválasztotta az akkor low pop Vashj szervert és elkezdtek rajta játszani.

Én meg májusban vettem meg a WoWot és az instrukció az volt, hogy a hozzád legközelebb eső terület szerverét válaszd, vagy legalábbis valami ilyesmit olvastam félre, így egy német szerverre kerültem. LVL 29-en untam meg, hogy nem tudok németül és mindenki más úgy beszél, a karakterem neve Kalkira volt, warlock. Ekkor körbenéztem az angol nyelvű szervereken éls kiválasztottam a Vashj-t, mert szimpatikus volt a neve, meg mert nem volt sorbanállás, mint a Bloodscalpon, és újraalkottam Kalkirát.

Olyan 11. szint körül, mikor Kalkira egy elveszett zsebórát keresett Westfallban, kutyaszorítóba került, rengeteg Defias zsivány támadt rá, és már épp a nem túl dicső halál következett volna, mikor egy paladin és egy druida elkezdték gyógyítani, majd kisegítették a kutyaszorítóból. Magyarok voltak, Liliantelin és Kuka.

Azona mezőn beszélték meg, hogy szólnak Kalkirának ha megalapítják az első magyar guildot a Vashj szerveren. Kalkira napokig várt, közben néha össze-össze futottak, majd egy másik ismerős behívta a saját guildjába. Ő meg elfogadta. Erre pár nappal jön a whisper, hogy megalakult a magyar közösség, csatlakozok-e? Persze.

Június volt, közeledett a nyári szünet és egy nem túl nagy, de mindenre tökéletes guild jött össze. Mielött nyaralni tértem volna Gnomereagent toltuk. És aztán a guild életének olyan időszaka jön, amiről alig tudok., mert két hónapig, másfélig, én nem voltam, mert Balatonon szórakoztam.

Augusztus 20.-án este, mert randa volt az idő, és semmi más dolgom nem akadt a nyaralónk nappalijában a laptopomon megcsináltam a Soul Of Hugary weblapját. Aztán szeptemberben újra elkezdtem játszani.

Teljesen más volt, mint június végén, mert alig hárman voltunk benn, sehol senki. Csak egy olyan üzenet várt minket, hogy az alapítók elmentek hordázni, újra, és ha már megvolt minden jönnek vissza. (Azóta várjuk őket.)

Kicsit kedveszegetten, de mindenki csinálta tovább a karakterét. Én pedig segítséget kértem szeptember közepén az akkor 48-as szintű Larsyanatól, hogy takarítsuk ki Stormgarde keepet. Egy hét múlva egy szintűek voltunk. Addigra meguntam, hogy nem tudok még egy nyamvadt illu rodot se összekaparni, mert nincs klán party SMbe, mert sehova nincs más, mint random groupok. A cuccaim szarok voltak, mint mindenkié az itt maradottak közül, és kezdett elmenni a kedvem az egésztől.

Addigra elég sokat mozogtunk, hogy ha el is mentek már az alapítók, legalább egy nyavajás officer rankot adhattak volna, mert még az új magyarokat se tudta senki felvenni a guildba. Én kiléptem a Soul Of Hungaryból. Beerősítettem a Kyro sorait és ott megtanultam mindent, hogy miképp néz ki egy guild vezetése, miképp lehet elcseszni és javítani egy guild hangulatát.

Majd, mivel nem találtam igazi barátokra, visszamentem a Soul Of Hungarybe. A Kyrotól úgy váltam el, hogy bármikor várnak vissza, ez jó volt. Egy biztosíték.

Elkezdtünk együtt questelgetni Larsyanával, és kezdtek megjelenni azok az emberek, akik ma a guild magját adják. Edomer, a szófukar hunter, aki egyszer a fél világot beutazta, hogy segítsen nekem egy piti questben, Ferceg, Larsyana, Kenyérsütö, akivel Darnassus kapujában találkoztam... És aztán addig lázadoztunk az alapítóknál, míg Larsyana lett a klán főnöke, én meg az alvezér, gyakorlatilag ugyanannyi jogkörrel, mint ő. A feladataink megosztása szerint valahogy úgy néz ki a müködésünk, mintha ő lenne a vezérigazgató, én meg az ügyvezető igazgató.

Amikor megkaptuk a klánt teljesen szervezetlen, összecsapott valami volt. Majd három hónapba telt, hogy valami pofája legyen. Elkezdtünk embereket keresni, egyre többen jöttek, voltak akiket a két vezér néma egyetértésben kiválasztott és felhúzott olyan gyorsan ahogy lehetett.

A társaság összekovácsolása érdekében úgynevezett kirándulásokat szerveztem. Ezek raidek, de kicsikék, hisz az elsőn a karakterek 98%-a 40 alatti volt, mindig hordás, vagy magasabb szintű Contested Territorykra megyünk. Nem jó másra mint DK és HK szerzésre, meg arra, hogy lássuk egymást, megismerkedjünk. De mindig jó hangulatú valami lett.

Aztán lassan nőttek fel a karakterek és egyre több hatvanas lett, és el akartunk kezdeni cuccot farmolni, mert valami borzasztó lepattant volt a szerelésünk. Novemberben kezdett el Kalkira random groupokkal Scholo-Stratholme-UBRS-LBRS helyekre járni, amihez egyre többen csatlakoztak a guildból, és karácsony után eljutottunk oda, hogy ezt egyedül toltuk le.

December végén volt még egy törés, mikor három hatvanas, Kalkira vezetésével megunta, hogy nincs kilátás nagyobb eseményekre, egy Onyxiára, Ragnarosra, és csatlakozott a Gits nevű, feltörekvő lengyel-angol guildhoz.

Ez a dezertálás egy napig tartott, mert nem bírtuk ki, hogy ne a saját tabardunk legyen rajtunk és lelkiismeret furdalásunk volt, úgy döntöttünka SoH kap még egy esélyt tőlünk. Visszatértünk. Ezt sikerült úgy megtenni, hogy Kalkira egy megállapodást kötött a Gitsszel, közös chat channelt használunk, és együtt járunk erre-arra, például épp Zul'Gurubot tervezünk.

Egy nagyobb konfliktusa volt a Soul Of Hungarynek, ami valahol az örökségünkből adódott. A szerveren ekkor még horda oldalon is volt egy magyar klán, a Brotherhood Of Hungary, akikkel a mi alapítóink anno egy megállapodást kötöttek, hogy nem öljük őket, egymást. csupán ezt elfelejtették mondani nekem, mikor átvettük a guild vezetését. Igaz, ez nem változtatott volna a helyzeten, hisz én ezt a szerződést ígyis úgyis felrúgtam volna, lévén PvP szerverről van szó. Így mikor Kenyérsütö levert 3 BoH membert kitört a balhé. Én kiálltam az emberünk mellett, a BoH pedig fröcsögött rám. A vicc akkor jött mikor egy téglát építettek be közénk és meg akartak alázni STVben. Mi jól szórakoztunk, ők meg elégedettek voltak.

A jól olajozott harci gépezet, ahogy a BoH leadere magukat hívta már nem okoz problémát nekünk a szerveren, mert mikor oda jutottak, hogy ők se tudtak high-end játékra gondolni, a könnyebb utat választották és cakkumpakk elköltöztek ragnarosra. Most mi maradtunk magyar guild a szerveren.

A Soul Of Hungary ott tart, hogy testvérguildjével a high-end játék felé kacsintgat és új játékosokat vár a hiányai pótlására. Az ősz alatt lett ventrilonk (saját szerveren!), lett klánéletünk, rankrendszerünk, megújult a honlapunk, és kb. nyolszor annyi tagunk van, mint nyáron. A szabályzatunk nagyon demokratikus, nem használunk DKP-t, de egyre több guild eventet csinálunk.

Ezt a lehetőséget is megragadnám, hogy felkérjek minden játékost, aki kedvet érez rá, csatlakozzon hozánk. Ha ez a száraz, story esetleg felkeltette érdeklődésedet, nézz be honlapunkra (http://wow.patito.hu), nézd meg a screenshotokat, és csatlakozz hozzánk. Szeretettel várunk, egy új tavasz jön, új kezdet, Westfall kopár földje felett még hideg a szél, de már érezni a természet ébredezését... júniusra Ragnarost akarunk ölni.