Ismerem. Csomószor elolvastam. De mindig össze kuszálodnak a dolgok. :? Meg a második háborúról nincs sok minden, de war2-vel még nem is játszottam. Nekem csak az egy meg a roc-tft van kipipálva.

Zeratul90:Így igazándiból nehéz bármit is mondanom. Az elképzelés tetszik, és ha írsz hozzá remek kis történet kerekedhet belőle. Legalábbis ha e szerint írod meg. Persze ha egy igazi történetet akarsz ebből, az valszeg több lesz mint 4-5 oldal, sőt egy igazán jól részletezett történet ebből a tartalomból 10-20 oldal közé eshet. Én csak ösztönözlek, hogy írj mert az nagyon jó dolog, és közben olvass. Ha nem ismered a warcraftot olvasd el a történelmet, nem egy nagy project és sok mindent megtudsz. E mellett elolvashatod a többiek történetét is hiszen vannak itt igazán jó történetek. Kiemelni nem szeretnék túlzottan, de Rodoren, Forsty és régebben mások is írtak már itt nagyon izgalmas kis storykat. Ezekből is lehet tanulni! Persze ez így már nagyon sok időt igényel... De szívesen olvasnám el a történeted!

Történetem: Azeroth Vándorainak története folytatódik, és a 7 karakter közül Thomas története is felkerült már!
Azeroth Vándorai Ezen belül karakterek - Thomas és ott 1 fejezet.
http://azv.atw.hu/tort/thomas/bosz_01.htm - ez is egy megoldás!

Az oldalon még vannak hibák de már javítgatjuk :)

tudom koleszes vaok heti két* hosszú utazás

Hehe, remelem is.
Tudod, milyen unalmas lehet sok ora utazas? :)

Még hosszabb? Neeeee! Ez csak egy vázlat, mert rossza gépem szal karim se lesz. Meg könyvírással is foglalkozok közbe. Nem baj majd még dolgozom rajta. De bosszúm még utolér egy naon hosszú történettel! :twisted: :twisted: :twisted: (legalábbis így tervezem :lol: )

Zeratul: A sztorid szerintem jo, ha RP kari hattertortenetenek szantad... de azert lehetne reszletesebb.

Es akkor a hosszabb... :)

Cranky: Nem tudom, hogy "pre-Rodoren" milyen volt az iras, de nekem igy eleg hangulatos lett :)
Szoismetlest azonban meg mindig talaltam, ha akarod, kiemelem, hol.
Egyeb:
Varosfal, takarmanynoveny, utkozben - egy szo. :)

Nekem ez ugy hangzik, mint a "kihangsulyoz" - tul sok egymas mellett a 2 szo.

Nem egy bizonyos csoportrol van szo, csak ugy altalaban, sztem folosleges az 'a'.

Paros szerv... :)

ablakra

Kis eliras :)

Ez a szo szvsz kisse hangulatrombolo volt.

Ennyi nyomta a szivem. Amugy meg varom a folytatast, csak ugy, mint Rodorenet. :) (Meg talan en is osszeszedem magam vegre...)

nem baj majd legalább kattog kicsit az agyunk, hogy mit írtál (sajnos enyém már ennyitől is serceg)

Najo... egyelore belathatatlan, hogy mikor megyek haza.. :( , szoval nyelveszkedek ekezet nelkul. :roll:

huhh pöpet hosszú lett és biztos vannak benne hibák történelmileg, de remélem tetszik, ezt tervezem majd a palámnak

Na áljon itt az enyém is oszt várom a kritikákat :D :

Ranionra a kis ember fiúra a második háború alatt találtak a törpök Arathi felföldön. A gyermek, mint később elmondta, Stromgardeból menekült az orkok elől. A törpék Aerie csúcsra vitték, s ott nevelték fel. Bár Ranionnak a megmentői bármit, megtettek amit csak kért, hisz a törpök angyon szerették, ám soha nem érezte, hogy ide tartozna. Hoszzú évek alatt felcseperedett, de az érzés nem múlt el. Így teltek napjai, míg egy katona nem érkezett a városkába. Rossz híreket hozott északról, valamilyen új járványról. Ranion látta a lehetőséget így, mikor a katona tovább állt egy griffel északnak, a fiú egyből követte egy álruhában. Ott hagyta az összes barátját és a családot ami befogadta. Megérkezésekor szerencsétlenségére egyből besorozták. Uther seregében kapott helyet. Lassan kiismerte a háborúskodás művészetét, s a fegyverforgatás remekül ment neki. Parancsnokára hihetetlenül felnézett, s minden alkalmat megragadott, hogy megkérje tanítsa meg a szent fény mágiáira. Persze Uthernek fontosabb dolga is volt háborús időkben, mint egy mitugrász közlegényt oktatni. Egészen addig a napig nem változott semmi, amig Uthert meg nem ölték. Ekkor az Ezüst Kéz rendje felbomlott. Emiatt hosszú időn át menekülnie kellett az élőholtak elől. A Tirisfal ferözött fái között élt. Ám megunta az örökös bújkálást, tudta így nem sokáig húzza már. Inkább az ellenség keze végezzen vele. Így talált a Skarlát Monostorra, ahol rengeteg ismerőse élt. Befogadták. Újra fegyvert adtak a kezébe, s kiadták neki a feladatát. Elmondták, hogy mindenki megfertőzödött rajtuk kívűl a járvánnyal a vezetőjük szerint. Ezek után úgyanúgy kapta a parancsokat a legfőbb parancsnoktól, de soha nem személyesen. Sőt akárkit kérdezett senki se látta még. Mígnem egyszer rájött az igazságra. Ugyanis egyszer követte azt a relytéjes alakot, aki a parancsnok futárja volt. Mélyen az erdőbe is utánna ment. Ekkor a rejtélyes alak megállt egy hatalmas szárnyas lény előtt. Ranion látott már ilyen lényt. Tudta, hogy most vége a szerencsétlen futárnak. A Rémület Úr könnyedén megöli. De meglepődött amikor a csuklyát levette a hírhozó. Egy élőholt volt. S a Rémület Úranak is megtudta a nevét: Balnazar. Tudta, nem mehet vissza, nem szólhat a társainak. Hisz ő is kardélre hányná azt aki olyan hírrel jön vissza, hogy a fanatikus vezérük, az emberiség utolsó bástyája a Nathrezimhez tartozik. Így újra bújdosnia kellett. Délnek vette az irányt. Minél messzebb akart kerülni az elátkozott földekről. Így ért el egy kis emberi táborba Fagyosszél Pontra. Először meglepődött az emberek látványától, ám feleszmélt, hogy minden amit a kolostorban halott csak cselszövés és ármány volt. A táborban elmesélte a történetét. Megtudta, hogy az embereknek még létezik egy nagy városa. Így griffre szállt és Viharszélnek vette az irányt. Onnan pedig a Északmegyei Apátságba. Elmondták, hogy itt elkezdheti tanulást, és végre megismerheti, azt a mágiát amire Uther nem akarta megtanítani.