A sima póktól félek, de a tenyeremben volt már 10+ centi átmérőjű madárpók :D Az olyan aranyos volt, ott tapogatott a lábaival. Najó, amikor beindult kicsit felfelé a karomon, akkor nem voltam teljesen nyugodt, de a gazdája akkor elterelte vissza a tenyerembe. Úgy meg teljesen jó volt, egyik tenyeremből a másikba mászott.

Repkedő izék...olyan invázió volt, hogy Hitchcock is megirigyelte volna...brrr...borzalom volt...ebből kifolyólag én sem vegzálom a pókokat:D

Teljesen igazad van, elírtam :) (És asszem kaptam tőle sárga trutyit is, de nem biztos lol... azóta reflexből pöckölöm őket mint a közelembe jönnek >.>)

Egyébként meg... miért kell megölni a kis izéket a szobában :P Mondjuk a repkedő izék az igen... de én pl. a pókokat felrakom a falra jó magasra :D Nem sok szúnyog van a szobámban...

Én sem. Legjobb tudomásom szerint nálam a (doboz)forgatás közben egyetlen békának sem esett bántódása.
De ez nálam alapból ott kezdődik, hogy nem kínzom az állatokat. Ha valamit (hangya a szobában, légy, kis röpködő izék) meg kell ölnöm, gyorsan teszem, ne szenvedjen.

lol katica :D :D
nekem egyik ismerősöm azzal szórakozott hogy rákötötte a kombinátfogót a békára vhogy és beledobta a tóba :D szegény béka meg nem tudott fölúszni, csak kalimpálni tudott :D (ezen röhögök pedig tuti nem csinálnám meg szegényekkel)

A csigákat én is mindig arrébbpakolom...kényesen ügyelve arra, hogy az útnak arra a felére rakjam, amerre igyekszik..Képzeljétek, mekkora szívás neki, ha oda rakom vissza, ahonnan indult.:D
Darazsaknál azt szoktam csinálni, hogy egy éles sikkantással kimenekülök a szobából, rácsukom az ajtót, és közlöm a családommal, hogy távolítsák el:D
És igen, a katica harap (nem csíp, mert csak a rágóival csippenti össze az ember bőrét). De az sokkal rosszabb, mikor azt a sárga trutyit a bőrödre ereszti. :D
Mellesleg van egy távoli gyerekkori élményfoszlányom...Ülök nagymamáméknál a homokban, és varangyosbékát próbálok belegyömöszölni egy Algopyrines dobozba (tudjátok, az lapos és hosszúkás), és a békának csak a két lába lóg ki. Ne kérdezzétek, miért.:D

Úristen:DDDD

Hát nemtom... rengetegszer volt, hogy "úristen mekkora póóók vááá" felkiáltással rohantak az emberek, én meg odamentem, felkaptam és kiraktam az ablakon... mondjuk amikor egy 5 centis pókot láttunk attól én is megszeppentem (wtf mai napig nem vágom mi lehetett :D) de én spec az út közepéről is arrébb rakom a bogarakat, mert az emberek általában nem néznek a lábuk elé és eltapossák szegényeket.. >.> (meg a csigákat és néha a gilisztákat is :D:D)

Deee.... ha berepül a szobámba egy sárga dolog akkor halálra vált arccal kirohanok rácsapom az ajtót és megvárom hogy kimenjen, vagy hozok valami _nagyon_ hosszú cuccot és azzal kikergetem.. :D

A katicákat meg rühellem vazze -_- Gyerekkoromban megcsípett egy -_- IGEN, egy katica -_-

(Ja és a békák imádnivalóak, csak nem igazán egészséges fogdosni őket... ^,^)

Főleg a levelibékák. Azok kimondottan szépek.
Mellesleg önös érdekből nem ölök meg bogarat...valami kimondhatatlan módon undorít, ahogy reccsennek... még cipővel sem vagyok hajlandó rájuk lépni. Egyszer otthon ráléptem egy méhecskére, nem attól voltam beteg, hogy megszúrt, hanem attól a hangtól, ahogy reccsent a talpam alatt...brrrrrr